Hogyan mérik a tengerszintet?

látogatás Triesztben az árapálymérő kabinnál

Néhány órát Triesztben töltöttünk 2023 decemberében, és persze mi egyből ahhoz a mólóhoz rohantunk, ahol a híres mareográf helyet kapott. Sajnos nem láthattuk, de azért érdekes dolgokat sikerült kideríteni!

Adriai tengerszint: árapálymérés 1875-ben hónapokon keresztül

Az olasz Tengerészeti Tudományos Intézet árapálymérő állomása Triesztben, a Molo Sartorio észak-keleti oldalán található egy kabinban. Sajnos látogatók már a mólóra sem léphetnek be, mert a terület a Yacht Club Adriatico tulajdonában áll 2004 óta. Az állomás kabinja már be is lett építve a klub épületébe.

látogatás Triesztben az árapálymérő kabinnál
Triesztben ennyire tudtuk megközelíteni az árapálymérő állomást. A vitorlások árbócain túl, a szomszédos mólón, a vörös téglás épületbe lett beépítve a kabin, most a Yacht Club Adriatico területén található.

Az Intézet weboldala szerint ez az állomás a legrégebbi az Adriai-tengeren, az első árapály megfigyelések 1859-ből származnak. Magyarországon nagyon sokáig az itt mért tengerszintet használták a magassági értékek meghatározásához, ehhez az itt 1875-ben, 9 hónapon keresztül mért adatok átlagát vették alapul.

A állomás jelenleg négy úszó árapálymérővel van felszerelve, ezek között van analóg és digitális eszköz is. Az adatok fél óránként eljutnak a regionális polgári védelemhez, de más szervek akár 5 percenként is kaphatnak adatot az aktuális tengerszintről.

Analóg módon is gyűjtik az adatokat, ezeket folyamatosan összehasonlítják a többi műszer által rögzítettekkel. Ezzel a módszerrel garantálják a folyamatos adatgyűjtést még akkor is, ha valamilyen mechanikai vagy elektromos hiba lépne föl.

A mérés nagyon érdekes módon zajlik: a kabin padlóján van egy kútszerű nyílás, amiben történik a mérés. Ez egy meghatározott átmérőjű lyukon keresztül kapcsolódik a nyílt tenger vizéhez. Ezzel a módszerrel a hullámok mozgását már olyan mértékben csillapítják a „kútban”, hogy viszonylag pontosan mérhető az árapály mozgás, de a hullámzás nem zavaró.

Ezek után bennünk felmerült a kérdés, vajon ugyanilyen mérőkabinok vannak mindenfelé a világban, és mindenhol így határozták meg a tengerszint értékét? Hiszen annyira sok módszert el tudunk még erre képzelni.

Amszterdam: az időközben feltöltött tengeröböl nyári dagályainak vízszintje 1684-ben

1994-ben hozták létre Európában az egységes magassági rendszert, és nagyon leegyszerűsítve, 2004 óta az EU-ban minden országnak az „egységes amszterdami szinthez” kell(ene) igazodnia. Vajon ezt a (víz)szintet milyen módszerrel határozták meg?

A mai Hollandia területén mindig folyamatosak voltak a tengeri és a folyami árvizek, a területen a víz elleni védekezés története nagyon hosszú. Az egyes területeken már a középkor óta jelölték az árvízek, nagyobb dagályok vízszintjét mint regionális viszonyítási pont. A 17. század végére egyre nagyobb szükség lett a pontosabb vízszint meghatározására az egységes vízgazdálkodás érdekében, ami nemcsak az áradások elleni védekezést, de a csatornák vizének tisztaságáról való gondoskodást is magában foglalta. Ehhez közös referenciapontra volt szükség.

Az alapötletet Johannes Hudde polgármester találta ki, miután az 1675-ös amszterdami árvíz után kibővítette a tengeri gátat. 1683-84-ben szisztematikus mérésekbe kezdtek és minden dagályos vízszintet megjelöltek. Hudde aztán 8 szintjelző követ helyezett el Amsterdam gátjain és zsilipjein, „9 lábbal és 5 hüvelykkel” a Zuidersee-öböl nyári apálykori vízszintje fölött. (Ebből egy még ma is látható.) Ezt a szintet használták a meglévő gátak biztonságos szintre javítására és szükség esetén újak emelésére. Ez tehát nem egy átlagos tengerszint, de lehetővé tette a viszonyítást és ez lett az építkezések viszonyítási pontja. (Ebben az időben Amszterdam még közvetlen tengeri összeköttetéssel rendelkezett.)

Ez az „amszterdami vízszint”, az „Amsterdam Peil” terjedt el nagyon lassan egyre nagyobb területen mint „nulla” viszonyítási pont, majd a 19. század elején lett az egész országban hivatalos standard (NAP).

A mérőműszerek egyre precízebbek lettek a 19. század végére, és a NAP annyira elterjedt az egész világon, hogy már nagyon sok ország használta ezt a szintet a magassági adatok alapjaként.

A „nulla szintet” Amszterdamban járva meg lehet nézni, a városházán található látogatóközpont alagsorában. A megjelölt „zéró” szint alacsonyabban van a földszintnél, így a kiállítás az alagsorban látható.

Ha érdekel a Magyarországon használt tengerszintek rövid története, ne hagyd ki az erről szóló cikket sem. Ha pedig az érdekel, ez hogyan jelenik meg a turistatérképeken, olvass a szintvonalakról!