A legfontosabb, hogy a túrákban minden résztvevő örömét lelje. Ez sokkal könnyebb, ha a túra passzol az erőnléthez, gyönyörű utakon vezet, és nem tévedtek el. Ezen az oldalon sok segítséget találsz arról, ami ehhez hiányozni szokott.

Régi térkép – új térkép

régi turistatérképek

Másnak is megmutatnád? Oszd meg!

Vannak otthon régi turistatérképeid? Örököltél ilyeneket a nagyszüleidtől, szüleidtől? Biztosan vannak közöttük különleges, nagyon szép darabok is. De érdemes-e elindulni velük kirándulni?

A terep nagyon ritkán változik: a domborzat, a hegyek-völgyek, a patakok, források valószínűleg ott vannak, ahol a több évtizeddel ezelőtti térképen. De vannak olyan, turista szemmel fontos dolgok, amik nagyon változékonyak: a települések nőnek, új utak épülnek, régi utakat nő be a bozót. Régi épületeknek már nyomát sem látni, újakat viszont építenek. Sok helyen meglepetés lehet egy “új” pihenőhely vagy kilátó.

A térképek akkor a legpontosabbak, amikor felmérik és kiadják őket, azóta sok dolog változhatott. De vajon pontosak voltak-e térképeink a kiadáskor? Nagyon sok közülük szándékosan nem volt pontos!

Az első magyar turistatérképek

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején az első két katonai térképészeti felmérés titkos volt, pedig az elkészült térképek világviszonylatban is nagyon jók voltak. A harmadik felmérés (1872-1884) szelvényeihez már bárki hozzáférhetett, de az emberek már akkor sem vásároltak gyakran topográfiai térképeket, tehát a turisták sem igen használták őket.

A magyar turizmus a Magas-Tátrában kezdődött, erről a területről jelent meg az első térkép 1887-ben. A magashegységi területeken a biztonságos tájékozódáshoz szükség volt ezekre a katonai térképekre. Már az első turistatérképeken is voltak azonban olyan jelzések, amik kiegészítették a katonai térképeket (például esőbeállók, kunyhók, láncok jelzései). Az 1800-as évek végén már nagyon sok kiegészítő információ szerepelt a térképeken.

Az első világháborúig több terület turistatérképe is megjelent, de ezek turistakalauzok mellékletei voltak.

A két világháború között, 1947-ig megjelent még több 1:50.000 méretarányú, kifejezetten turistáknak készült térkép. Ilyenek például az “angyalos” térképek, amelyek domborzatrajza csodálatos.

angyalos térkép címlapja
Az “angyalos” térképek a címlapon szereplő angyalokról kapták a nevüket. Ha ilyet találsz otthon, azzal ne indulj el kirándulni, hanem védd minél jobban!
angyalos térkép részlet
Az “angyalos” térképek domborzatrajza nagyon finom és nagyon részletes. Nagyon szerették a turisták. Ezt a példányt is rejtegették, és csak otthon vizsgálták.

1948-ban, a kommunista hatalomátvétel után a topográfiai térképeket titkosították és a turistatérképeket is be kellett szolgáltatni. Sokan nem tették ezt meg, azonban nyíltan használni sem merték őket.

Ezek a térképek olyan nagy értéket képviselnek, hogy ilyennel még sosem találkoztunk terepen. Ha van ebből az időből térképed, azt nagy becsben kell tartani. Ha van ilyen a kezedben most, azt valaki rejtegette és titokban megőrizte!

1950 – 1963

A második világháború után először turista kalauzokban jelentek meg térképvázlatok. Ezek a vízrajzot és a turistautakat tüntették fel, de például a domborzatot nem. Csak 1956-ban jelent meg először újra turistatérkép, de az első sorozat a korábbiakhoz képest nagy visszalépést jelentett. A domborzatot csak árnyékolással szemléltették, szintvonalak nélkül. Az utak, vasutak vonalát pedig szögletesen megtörő vonalak ábrázolták. Nem tüntettek fel méretarányt, csak mértéklécet, és az ez alapján számított méretarány sosem volt kerek érték.

A következő sorozatban az utak vonala már nem volt szögletes, és a domborzatot 50 méteres szintvonalak jelölték. Ezek a térképek az erdőterületekre rajzolt hatalmas muflon, vaddisznó, mókus, nyúl, szőlőfürt, hátizsákos emberek rajza miatt sem voltak népszerűek.

Bakony térképe 1961.
A “11 Ft-os” térképsorozatból való Bakony térkép, rajta szarvas, hátizsákos turista, korsó és egyéb ábrákkal. Méretarány nincs feltüntetve a térképen, és hálózati vonalak sincsenek.
Zemplén térkép 1957.
Zempléni-hegység térképe 1957-ből, ez is “11 Ft-os” térkép. Ezen még jelölve vannak a határon túli területek. A mértéklécen 3 km = 37 mm, azaz a méretarány a “könnyen használható” 1:81.081

1963-tól a térképeken fel lett tüntetve a méretarány, és az 50 méteres szintvonalak mellett már kisebb domborzati formákat is jelöltek.

Ebben az időszakban a turistatérképek készítését nem szabályozta központi előírás. A térképterveket azonban az Országos Földmérési és Térképészeti Főhatóság Katonai Főosztálya ellenőrizte, ahol sokszor nem adtak pontos instrukciót a térképszelvény információtartalmának “rontására”, egyszerűen megtagadták az engedélyt a kiadáshoz. A szerkesztők így nem ismert katonai szempontoknak igyekeztek “megfelelni”.

Ezeken a térképeken például hiányozhatnak területek (mert éppen oda “kellett” tenni a címlapot), utakat, házcsoportokat hagyhattak le róla, források kerülhettek az út túloldalára, turistaút a völgy túloldalára.

A térképkiadók világos utasításokat vártak, hogyan felehetnének meg a honvédelmi szempontoknak. Ezeket aztán a Szovjetunió intézkedései hozták el.

Ha ebből a korszakból származó térképed van, arra is vigyázz inkább otthon. A térképi információk szándékos rontása és az információszegénységük miatt ezek a terepen nem használhatók. Kihívást nem jelentenek, mert a kiolvasható domborzat nemigen változott. A mesterséges tereptárgyakról (utak, épületek stb.) pedig a közben eltelt több évtized miatt nehéz megállapítani, hogy direkt rosszul ábrázolták-e vagy azóta egyébként is változott a helyzet.

1965 – 1990

A Szovjetunió 1965-től a szocialista országokban megkövetelte a katonai és polgári térképkészítés és térképhasználat szétválasztását. Az NDK kidolgozott egy torzítási módszertant, ezt a mintát vette át Magyarország is. 1973-ban jelent meg a rendelet, ami lehetővé tette turistatérképként használható méretarányú térképek kiadását.

A térképszelvényeket torzították. Az egyes szelvényeket kibillentve fényképezték, így bizonyos részeik megnyúltak, mások rövidültek. Az egymás melletti szelvényeket – az eltérő billentés miatt – sosem lehetett illeszteni. A térképek szögmérésre, távolságmérésre alkalmatlanná váltak. Ezek a torzított szelvények képezték a nyílt minősítésű térképek alapját.

A katonai objektumokat nem jelölték a térképeken, helyettük általában áthatolhatatlan erdő került a térképekre.

A turistatérképek 1:40.000, 1:60.000 és 1:80.000 méretarányúak lehettek. Azért kellett kihagyni a sok helyen most is leggyakoribb 1:50.000 méretarányt, hogy sehol ne lehessen őket átfedésbe hozni a nem torzított, katonai 1:50.000 méretarányú térképekkel.

Az országhatáron túli területet üresen kellett hagyni. Egy-egy térkép maximum 1000 km2 területet ábrázolhatott (ezért osztották a Bakony, Bükk, Zempléni-hegység területét két, különböző méretarányú részre). Az egymás melletti, esetleg átfedő sávval csatlakozó térképeknek különböző méretarányúnak kellett lenniük. Az azonos méretarányú térképek nem csatlakozhattak, közöttük üres sávot kellett hagyni (például a Börzsöny és a Cserhát között területsáv maradt ábrázolás nélkül).

Az első kiadásoknál ritka a szintvonalrajz, a későbbi kiadásokban azonban egyre többet rajzoltak meg felező és segédszintvonalakkal. A méretarányt nem lehetett a címlapon feltüntetni.

A melléktérkép és a jelmagyarázat arra is jó volt, hogy lefedjenek vele katonai objektumokat (ezért voltak ezek minden térképen más helyen).

Ezeket a térképeket egy-egy szűkebb környezetben, gyalogos turistaként viszonylag jól lehetett azért használni, főleg az addig elérhető térképekkel összehasonlítva.

turistatérképek méretarány kiírása nélkül
Néhány turistatérkép a “korábbi” kiadásból, amikor még nem tüntették fel a méretarányt a címlapon.

1978 – 1984 között 22 térkép jelent meg ebben a sorozatban. Az 1980-as évek közepétől jelent meg a címlapon a méretarány. A gyakorlat azt mutatta, az 1:60.000 méretarány kicsi a kedvelt kirándulóhelyek bemutatásához, ezért például a Börzsöny és a Gerecse 1:40.000 méretarányban jelentek meg 1987-ben, és egyre több azonos méretarányú térkép érintkezett. A domborzatábrázolás is egyre szemléletesebb lett.

Heves-Borsodi-dombság térképe 1981-ből
A Heves-Borsodi-dombság térképe 1981-ből. A határon túli területek fehérek. A címlapon még nem volt feltüntetve a méretarány.

El lehet egyébként azon gondolkozni, ezek a torzítások mennyire voltak “hasznosak”. A II. világháború előtti, pontos térképek elérhetők voltak a nyugati országok számára, mivel a Magyar Honvéd Térképészeti Intézet a 20-as években megállapodást kötött Európa legtöbb térképészeti intézetével térképcserére. A torzított térképek ezért nem tévesztették meg az “ellenséget”, de nagyon megnehezítették az itthoni térképhasználatot.

Ilyen térképek nagyon sokunknál megtalálhatók otthon, és kirándulókat is láttunk már ilyennel! Az eddig leírtak alapján biztosan érik őket meglepetések azon túl is, ami a térképek kora alapján várható.

Gerecse turistatérkép 1988/89
Gerecse térkép 1988/89-ből. Ez alapján a térkép alapján már a hétvégi Tatabánya-Vértestolna körtúrán viszonylag jól elboldogultunk volna.

1990 után

A rendszerváltozás után kezdetben csak a régi, torzított térképeket módosították. A határon túli területeket kitöltötték tartalommal. A méretarányt 1:40.000-ben egységesítették. A szabálytalanul elhelyezett, katonai objektumokat, területeket kitakaró melléktérképeket eltüntették.

A következő nagy lépés volt a torzított alapú térképek helyett pontos topográfiai térképek alapján új térképek készítése. Az utolsó fázis volt a 20 méteres szintvonalrajz 10 méteresre cserélése.

A korábbi torzított turistatérképeket torzításmentes változatban újra elkészítették. Most már az egyes területek átfedésben vannak, ugyanabban a méretarányban is elkészülnek. A papírtérképek sokszor feltüntetik a GPS koordinátákat is a hálózati vonalak mellett.

A korábbi állami térképkiadó átalakult (egy részéből lett a Cartographia Kft.), és magán térképkiadók is megjelentek. A legnépszerűbb területekről sokszor többféle kiadású térképet is be lehet szerezni.

1997-ben az eddigi térképekhez képest új formátum is megjelent: a turistaatlaszok. Ezekben a térkép kisebb lapokra lett vágva, és egybekötve egy tájleírásokat, útvonalleírásokat tartalmazó útkönyvvel. Sokan használjuk ezeket terepen, a kihajtogatható, nagy térképlap pedig az otthoni tervezéshez tökéletes. A turistaatlaszokat az tudja legjobban használni, aki a jelzett utakon túrázik és nincs szüksége arra, hogy nagyobb méréseket, szerkesztéseket végezzen a térképen.

sokféle kiadású turistatérkép
Ha elkezdesz túrázni, nálad is nagyon gyorsan összegyűlik majd sokféle kiadású térkép. Sajnos az ország területének kis hányadáról lehet csak papír turistatérképet vásárolni.

Jól használható-e minden, 1990 után kiadott térkép?

Felmerült már benned, mennyi idő alatt avul el egy turistatérkép? Most már tudod, hogy “régi” térképekkel nem éri meg elindulni. De mi van, ha egyszer megvettél egy Pilis, Visegrádi-hegység térképet? Azt meddig használhatod kényelmesen?

A válasz nagyon sok tényezőtől függ. Most már pontos a térképalap, tehát bízhatsz benne, hogy például a domborzat helyesen van ábrázolva. Ha tudsz ez alapján is tájékozódni, akkor akár egy 25 éves térképpel is boldogulsz.

Ha fontosak neked a jelzett utak, és nagyon össze tud zavarni, ha a térképen sárga sávval jelzett út most már zöld kereszt, akkor érdemes mindig egy maximum 4-5 éves térképpel elindulni. A népszerűbb területeken évről-évre több jelzett utat alakítanak ki vagy alakítanak át.

Ha pedig a turistalétesítményekre is kíváncsi vagy, a térképet nézegetve választod ki a felkeresendőket, akkor jó, ha mindig megveszed a legfrissebbet. Például rengeteg kilátó épült az elmúlt években, közöttük sok különleges, esetleg olyan helyen, ahová addig jelzett út sem vezetett.

A térképfrissítést erősen befolyásolja az adott terület népszerűsége. Budai-hegység, Börzsöny vagy Pilis térképet minden évben “frissen” vehetsz, de elképzelhető, hogy például a Cserehát vagy a Zselic térképek esetében egy 8-10 éves kiadás a legutóbbi.

Ha nem csak a jelzett utak alapján tudsz tájékozódni, hanem jó vagy a térképolvasásban, akkor nem fog zavarba hozni egy régebbi térkép!

Olvasnivaló a témában

Dr. Papp-Váry Árpád: Térképtudomány, Történelmi térkép-túrán, Torzított turistatérképek Magyarországon, Két évtizede nem titkosak a térképek

A cikkben bemutatott régi térképeket nagyszüleinktől, szüleinktől örököltük. Köszönjük nekik, hogy gondosan őrizték őket!

Másnak is megmutatnád? Oszd meg!

2021. február 25.

Olvass még, legyél még tapasztaltabb túrázó!

shares