A tengerszint feletti magasság

mareográf, a tenger középszintjének meghatározása

Másnak is megmutatnád? Oszd meg!

A szintvonalak és a turistatérképeken is látható magassági adatok a tengerszint feletti magasságot jelzik. De vajon melyik tengerhez mérik a tengerszintet? Mit teszünk, ha a legközelebbi tenger is messze van?

Mi az a tengerszint?

Magasságot csak valamihez viszonyítva lehet mérni, egy nagyobb területen tehát szükség van egy olyan felületre, amit közös viszonyítási alapként lehet használni. Mindenki hallotta már, hogy egy adott pont abszolút magasságát tengerszint feletti magasságnak hívjuk, azaz a tenger szintje ez a közös alap, amihez viszonyítunk. Viszont sok tenger van, és azoknak sem állandó a vízszintje. Ki találja ki, melyiktől kell mérni? És hogyan lehet meghatározni bármelyiknek a szintjét?

A tengerek sosem kerülnek nyugalomba. A változó vízszint meghatározásában a mareográf nevű eszköz segít, ez állandóan feljegyzi a tenger szintjét, az összes ingadozással együtt.

A tengerek nem alkotnak egy nagy tavat, aminek mindenhol ugyanott lehetne a nulla szintje. Ráadásul minden tenger szintjét másképpen befolyásolja a párolgás, a sótartalom, az áramlások. Minden ország vagy nagyobb régió maga választja meg azt a tengert, aminek vízszintjéhez viszonyít: ez általában a saját tengerpartja. Ha pedig ilyen nincs, akkor a legközelebbi tenger szintje.

A tengerszint tehát attól függ, hol végzi valaki a méréseket és milyen időtartamban. Egy hét, egy év vagy több évtized tengerszintjének középértéke szinte biztosan eltér.

Hogyan lesz ebből magassági adat a tengertől távol?

A megállapított középtengerszintet szintezési módszerekkel mérik tovább a terepen, akár egészen távoli pontokig is, létrehozva így a magassági alappontok hálózatát. Ez meglehetősen bonyolult folyamat, mivel figyelembe kell hozzá venni a Föld geoid alakját is.

Magyarországi tengerszintek

Magyarország – történelmi okokból – négyszer kezdett bele a szintezési hálózat kiépítésébe. Egyiket sem sikerült befejezni, és közben már a harmadik tenger szintjéhez fogunk viszonyítani!

Adriai tengerszint

Először a 19. század végén nyílt lehetőség a tengerszinthez viszonyított magasságadatok “előállítására” Közép-Európában. A munkát az Európai Fokmérés szervezete (ma Nemzetközi Geodéziai Szövetség) kezdeményezte és a bécsi Katonai Földrajzi Intézet tisztjei végezték. Az Osztrák-Magyar Monarchia tagállamaiban 1872-ben kezdődött a szintezési hálózat kiépítése, Magyarországon 1873-1913 között végezték a munkát.

Alapszintnek az Adriai tenger 1875. évben 9 hónapon keresztül mért középvízszintjét választották, amit a trieszti kikötőben a Molo Sartorio mareográfja mérései alapján határoztak meg.

Ez alapján hét magassági főalappontot létesítettek a Monarchia területén, amelyek magasságát innen, ettől a mólótól vezették oda szintezéssel. A főalappontok esetében az egyes hegységekben kijelölt pontokon a kőzetet lecsiszolták és a kimért pont fölé obeliszket emeltek.

Ezek közül egy ilyen pont esik a mai Magyarország területére, a Velencei-hegységben található Nadapi főalappont vagy nadapi szintezési ősjegy, amelynek 1888-ban Adriai tengerszint feletti magasságát 173,838 méterben határozták meg. Azóta ennek a pontnak az abszolút magassága Magyarország összes szintezési hálózatának számítási kiindulópontja.

És hogy miért Nadapra került az ősjegy? Magyarországon belül itt, a Velencei-hegységben bukkan elő viszonylag jelentősebb mértékben az a földtörténeti ókorban képződött kristályos alaphegység, amelyen az ország későbbi kőzetei nyugszanak. Ez a gránit alapzat nagyon stabil, ez változtatja legkevésbé a magasságát. Igaz, mostanra már bebizonyosodott, hogy még ez a terület is elmozdult már az első mérés óta.

Nadapi magassági ősjegy
A nadapi magassági ősjegy obeliszkje. Forrás: Wikimedia.

Később az ide vezetett érték hibásnak bizonyult (9 cm-rel), azonban az értékét nem változtatták meg, csak átnevezték adriai magasságról nadapi magasságra. Ez azt jelenti, hogy innentől a magasságot már nem a tenger szintjéhez, hanem egy olyan alapfelülethez viszonyították, ami a nadapi alappont alatt ilyen mélységben található.

Az első világháború, majd a trianoni békeszerződés után megszűnt a monarchia közös mérésügyi szervezete, az eredeti jegyzőkönyvek és adatok Bécsben maradtak.

1921-ben kezdődött a határon belüli új szintezési hálózat kiépítése. Sajnos mire kiépült a teljes hálózat, kitört a második világháború, és a kiépített hálózat kb. 60%-a elpusztult.

A II. világháború után, 1948-64 között újabb szintezési hálózat létesült. Az volt a cél, hogy minden lakott településen legyen legalább egy szintezési alappont (ez meg is valósult). Ennek a hálózatnak a mérése közben kellett áttérnie az országnak a Balti-alapszintre.

Balti tengerszint

1953-tól a Varsói Szerződés államait kötelezték, hogy egységesen a Balti alapszinttől számítsák a magasságot, így egységesítve a rendszerüket. A balti tengerszintet a Finn-öbölben, Szentpétervártól nem messze, a kronstadti kikötő vízmércéjén állapították meg. Ezt a magasságértéket a katonai térképészetben 1953, polgári térképészetben 1958 óta használjuk.

A balti tengerszint 67,47 cm-rel magasabban van, mint a nadapi alapszint. (Azaz áttéréskor mindennek ennyivel csökkent az abszolút magassági értéke.) Az áttérés nagyon sok kellemetlenséggel járt.

magassági falicsap ház falában
Magassági mérés céljából elhelyezett falicsap egy épület falában. Az MJ jelölés a “magassági jegy” rövidítése.

Az áttérést követően, a 60-as évek közepétől ismételt szintezések történtek, ezektől már a földkéregmozgás függőleges meghatározását is várták. Ezeknek a pontoknak a kiépítése közben tapasztalt, nagy mértékű, építkezések, épület- és útfelújítások miatti pontpusztulás miatt lett szükség a negyedik hálózat kiépítésére. Ez lett az egységes országos alappont hálózat, azaz az EOMA. A teljes hálózat a mai napig nem készült el, a Dunántúli terület hiányos.

Amszterdami alapszint

1994-ben egységes magassági rendszert hoztak létre Európában. Az újonnan csatlakozott országok szintezési hálózatát is ehhez, az amszterdami vízmagasságmérő nullpontjához kell igazítani. Ez 14 cm-rel van lejjebb, mint a balti középtengerszint. A kiegyenlítés folyamatban van, jelenleg még a balti alapszintnek megfelelő adatokat használjuk.

Átszámítás

Egy pont esetében a balti magasság kiszámítása tehát úgy történik, hogy az adriai magasság értékéből kivonunk 67,5 cm-t. Így lett minden “alacsonyabb” az ötvenes évek végén.

adriai és balti tengerszint összehasonlítása
Adriai és Balti tengerszint összehasonlítása. A dokumentum eredetije Szádeczky-Kardoss Tamás gyűjteményéből származik.

A Kékes magassága 1015 vagy 1014 méter?

Ha valakitől megkérdezzük, milyen magas a Kékes, az ország legmagasabb pontja, van, aki szerint 1015, van, aki 1014 métert mond. A történtek alapján világos, hogy mindenkinek igaza van! Nem lett alacsonyabb a hegy az évek során, csak most már másik tengerszinthez viszonyítunk!

Magasság a turistatérképeken

A turistatérképeken nagy szerepe van annak, hogy tudjuk egy adott pont magasságát, illetve felismerjük a domborzati formákat. A turistatérképeken kétféleképpen találunk magassági adatokat: egy-egy pontban (pl. csúcsokon), illetve láthatjuk a szintvonalak segítségével. Így állapíthatjuk meg, egy út például lejt vagy emelkedik.

Területek besorolása magasságuk alapján

Az abszolút magasság alapján sorolhatunk be területeket felszíni formájuk alapján. A síkság vagy alföld tengerszint feletti magassága nem haladja meg a 200 m-t. 200-500 m között dombságnak hívjuk a területet. 500-1500 m között középhegységeket találunk, és az 1500 m-nél magasabb területek a magashegységek.

Bővebben a nadapi főalappontokról

Ha bővebben is érdekel a nadapi főalappontok története, jelentősége, akkor töltsd le és olvasd el Dr. Busics György tanulmányát (Adalékok a nadapi szintezési főalappontok történetéhez). Itt olvashatsz a szintezés módszereiről, Magyarország szintezési hálózatairól és természetesen a nadapi ősjegyről. A tanulmányban fotók is találhatók az alappontok felújításáról. Köszönet a szerzőnek az engedélyért, hogy az oldalon elérhetővé tehettem a tanulmányt!

Másnak is megmutatnád? Oszd meg!

Olvass még, legyél még tapasztaltabb túrázó!