Fent és lent a turistatérképen

patakfolyás szűk völgyben

Másnak is megmutatnád? Oszd meg!

A domborzatolvasás egyik alapja, hogy meg tudod különböztetni, mi van „fent” és „lent” a térképen. Nem mindegy, hogy a következő szakaszon egy lejtőn ereszkedsz vagy felfelé mászol. Hogyan tudsz könnyen kiigazodni?

Az egyik legnehezebb kérdés a tájékozódásban mindig az, hogy térkép alapján meg kell tudnod mondani, felfelé vagy lefelé visz majd az út? Melyik pont van feljebb? Másznod kell vagy ereszkedned? A szintvonalak használatára a kezdő tájékozódók is viszonylag hamar ráéreznek, de még sokáig nehéz feladat meghatározni, egy lejtő merre lejt.

Miért nem egyértelmű a lejtés iránya a szintvonalak alapján?

A modern turistatérképeken a szintadatokat (azaz hogy egy pontnak mi a magassága) a szintvonalak mutatják meg. A szintvonalak az ugyanolyan magasságú pontokat összekötő vonalak. Ha végiggondolod, elméletben a szintvonalak sosem keresztezik egymást és mind visszatér önmagába. Már persze akkor, ha elég nagy térképet nézegetsz.

Az egymás melletti szintvonalak tehát mindig egy meghatározott nagyságú szintkülönbséget jelentenek, ez a szintkülönbség az alapszintköz. Ezek azonban lehetnek ugyanannyival lejjebb vagy feljebb is egymáshoz képest. Ha nincs semmilyen egyéb adat egy térképen, akkor csak a szintvonalakból nem tudod megállapítani, hogy egy csúcsot (kúpot) vagy egy gödröt nézel.

Szerencsére a turistatérképeken még számtalan olyan információ található, ami segíthet eldönteni, hogy a szintvonalakat vizsgálva merre lejt a lejtő. Ha pedig a térkép egy részletén már tisztában vagy vele, mi van feljebb és lejjebb, onnan könnyen át tudod vezetni az információt egy másik területre.

Ha nem vagy biztos benne, hogy például egy út egy bizonyos szakasza lejt vagy emelkedik, akkor a környező területeken érdemes valami olyasmit keresned, aminek a segítségével biztosan meg tudod állapítani a lejtésviszonyokat.

Ilyen térképi és terepi részleteket sorol fel a cikk. Ezek mind segítenek a lejtés irányának meghatározásában. Ha teljesen biztosra akarsz menni, akkor keress többet és hasonlítsd össze az általuk meghatározott terepviszonyokat. Az a jó, ha minden jel „egy irányba” mutat.

Szintvonalra írt magassági számok

Bizonyos helyeken a szintvonalakra rá van írva, milyen magasságú pontokat jelölnek. Ezek a számok mindig úgy vannak elhelyezve, hogy a talpuk a lejtés irányába mutasson.

Két szintvonalon is látható a magassági szám. A kettő különbségéből azt is ki tudod számolni, hogy itt 10 m-es az alapszintköz. A csúcsokhoz írt magassági pontok értékét is ellenőrizni tudod.

Eséstüske

Az eséstüske a szintvonalra merőleges kis vonalka, ami mindig a lejtés irányába áll. Segítségével lehet legkönnyebben megkülönböztetni egy csúcsot és egy gödröt.

eséstüske mutatja a lejtés irányát
A szintvonalra merőleges, barna színű apró kis vonal azt mutatja, merre lejt a terep.
töbrök (gödrök)
A töbrök a karsztos területeken kialakuló gödörszerű mélyedések. Itt az eséstüskék „befelé” mutatnak.

Megírt magasságú pontok

A turistatérképeken sok helyen találhatsz egy kis fekete pöttyöt, ami mellé egy magassági szám van írva. Ezek általában földmérési, háromszögelési pontok, amelyeknek meghatározták a magasságát.

Fontos tudni, hogy ezek nem minden esetben az adott terület (például egy hegytető) legmagasabb pontját jelzik, azaz nem mindig a csúcsokon vannak elhelyezve! A térképen mindig az adott pont magasságát látod, nem pedig a hegycsúcs magasságát!

Ha egy ilyen magassági számot összehasonlítasz például egy másik magassági számmal, akkor már könnyű kitalálni, merre lejt a hegyoldal.

megírt magassági pontok
A magassági számokat össze is tudod hasonlítani, így már egyértelmű lehet, a szintvonalak hegyet vagy mélyedést rajzolnak ki.

Tereplépcsők fogazata

A tereplépcsők olyan függőleges lépcsőszerű letörések, ahol meredek, néhány m-es a magasság változása, de a terület kis kiterjedése miatt általában szintvonalakkal nem lehet érzékeltetni a jellemzőit. A térképi ábrázolása egy, a lépcsőt jelző vonal, amelyből a tüskék a lejtő irányába mutatnak.

tereplépcső
A hegyoldalban futó erdészeti út „felső” oldala nagyon meredeken letörik. A tereplépcső eséstüskéi a lejtő irányába mutatnak.

Metsződések, horhosok

A vízfolyások vagy metsződések általában olyan apróbb-nagyobb mélyedések, amelyekben esők után lefolyik a víz a hegyekben. Általában V alakúak. Ha nem esik az eső, vagy nem számottevő a víz mennyisége, akkor szárazak.

A horhos ugyanilyen, sokszor akár szurdokszerű, függőleges falú mélyedés, amit a lezúduló víz vágott magának. Sokszor omladékos az oldala. A horhos sokkal nagyobb, mint a metsződés: míg a metsződésen könnyű átkelni, addig a horhos sokszor már járhatatlan, csak megkerülni lehet. Nagy lehet a mélysége (akár 10-15 m), meredek a fala, a leereszkedés veszélyes.

horhos kötélhíddal
Horhoson kis kötélhíd vezet át. V alakú, meredek falú vízmosás, amelyben csak nagy esők után folyik víz. Magyarország területén ennél jóval mélyebbekkel is lehet találkozni. Fotó: Nahóczki Kati
nagyon meredek falú horhos
Nagyon mély és meredek falú horhos. Fotó: Hanák-Fehér Gabi

Ezek a terepi jelenségek fontosak turistaszemmel, hiszen egyrészt segítenek a tájékozódásban, másrészt viszont veszélyesek is lehetnek.

A metsződést egyetlen, a szintvonalakat keresztező barna vonallal ábrázolják. A horhos esetében a vonal már kettéválik, sokszor eséstüskék is jelzik a meredek oldalt.

metsződések és horhosok
Folyamatos vonal jelzi a metsződéseket, amelyek több helyen horhosokká mélyülnek. Az eséstüskék a különösen mély és meredek falú horhosokat jelzik.

Források, patakok, mocsarak

Logikus, hogy patakok, mocsarak a völgyek aljában helyezkednek el. Ha ilyet látsz a térképen, akkor biztos lehetsz benne, hogy a terepen ez a legmélyebb pont, környezetében emelkedő található.

mocsaras terület
A lankásabb területeken, ahol a szintvonalak távolabb vannak egymástól, nehezebb megállapítani a terepviszonyokat. A vízszintesen kékkel vonalkázott vizenyős, mocsaras terület ebben sokat segít, ez a terület legalacsonyabb része.

A patakok, vízfolyások mindig összefolynak, a vízmennyiség sosem folyik kétfelé. Az Y alakban összefolyó patakok mindig az Y szára felé folynak, arra van a lejtő.

Y alakú patakösszefolyás
A Disznós-árokban két forrás irányából folyik lefelé a víz, és egy Y alakú ágban egyesül a két vízfolyás. A térképen az is látszik, hogy egy horhos alján folyik a patak, azaz a partja valószínűleg meredek.

Gödrök

Gödrök esetében az eséstüskék segítenek a mélyedés azonosításában. A gödör felé a környezete minden irányban lejt.

töbrök és csúcsok
Az Aggteleki-karszt jellegzetes tája, ahol töbrök (mélyedések) váltakoznak kis kúpokkal (csúcsokkal). A töbrök körül a terep minden oldalon emelkedik. Jól kirajzolódik, hogy a töbrök a völgyekben sorjáznak.

Bányaudvarok elhelyezkedése

A bányaudvarok szája a legalacsonyabb oldaluk. A lefejtett anyagot itt szállítják (szállították) el a helyszínről.

kőbányák
A hegyoldalban az egykori kőbányák „szája” a lejtő irányába mutat. Az egyiknél a régi sikló miatt megmaradt nyiladék is segít, itt vihették le a kitermelt követ a völgyben futó úthoz. A Macska-kőbánya szája a nyereg felé nyílik.

Nyergek

A nyereg a hegytetők két vagy több kúpja (csúcsa) között helyezkedik el, ahol a terep a kúpok felé emelkedik, a hegyoldalak felé pedig lejt.

nyereg turistatérképen
A Nagy-Disznó-hegy és a Kis-Disznó-hegy közötti nyereg jól látszik a kirajzolódó négyszög. A csúcsok felé emelkedik, a hegyoldalak felé lejt a terep.

Felfelé vagy lefelé?

Ha legközelebb túrázni mész, próbáld meg előre kitalálni, az út mely szakaszai fognak lejteni és hol lesznek emelkedők. Próbálj meg minél több olyan jellegzetességet megtalálni a térképen, ami segít annak eldöntésében, merre van lefelé és felfelé.

A terep formáinak folyamatos követése, a térkép egyeztetése a tereppel nagyon sokat segít abban, hogy soha többé ne tévedj el.

Másnak is megmutatnád? Oszd meg!