A medve nem játék! Hogyan élj együtt velük, ha eddig csak plüss macikkal találkoztál?
Szlovénia medvék által sűrűn lakott részén nyaraltunk és túráztunk. Rengeteg, turistáknak szóló információt gyűjtöttünk, és megkérdeztünk helyieket is, hogyan kell medvék által lakott területen viselkedni, hogy ne kerüljünk veszélyes helyzetbe. Itt van minden, amit a barna medvékről tudni kell túrázóként!
Tudtad, hogy Szlovákia és Románia mellett még egy szomszédunk, Szlovénia is medve-nagyhatalom? Ahogyan itthon, Magyarországon elvisznek a Tisza-tónál madármegfigyelésre, Szlovénia sok településén medvemegfigyelésre fizethetsz be. Szlovénia területe egyébként kb. 1/5-e Magyarországénak, és itt sem mindenhol, csak az ország középső részén él jelenleg több mint 2000 medve. Nem kezdők az együttélésben!
Medvék Közép- és Dél-Európában
Közép- és Dél-Európa területén az őshonos barna medvék száma korábban, a 19. század végére jelentősen lecsökkent, és sok területről teljesen eltűntek. Később szerencsére megváltozott a medvékhez való hozzáállás, így a számuk is növekedni kezdett.
Szlovéniában nagy hangsúlyt fektetnek a medvékkel való fenntartható együttélésre, és sok tapasztalatot szereztek már ebben. Itt a 2000-es évek elején kezdték figyelni az állományt, az akkori kb. 300 egyed száma nőtt mostanra 2000 fölé. Más szomszédos országokban is élnek nagyobb medvepopulációk, Szlovákia és Románia területén is rengeteget találhatunk.
Magyarországon az európai barna medve ugyanúgy őshonos és fokozottan védett nagyragadozó, mint a hiúz és a farkas. Itt is megfogyatkozott a számuk, majd kihaltnak tekintették ezeket a fajokat az ország jelenlegi területén. Az 1980-as, 90-es évek óta kezdtek visszatérni Szlovákia irányából, és egyre gyakrabban figyelhetők meg kóborló egyedek. Itthon még nem figyelik meg a nagyragadozók, például a medvék állományát, ezért a pontos számuk jelenleg nem ismert.
Elsősorban az Északi-középhegységben élnek, vagyis legtöbbször erre kóborolnak, csak hosszabb-rövidebb ideig tartózkodnak az országban. 2020 teléről van az első olyan bizonyíték, hogy bocsokkal együtt telelt át az országban egy nőstény. Több tényező szóba jöhet, miért jönnek vissza erre a területre, befolyásolhatja a helyzetet a tátrai fapusztulás, a hazai vadállomány bősége és falvak elnéptelenedése is.
Magyarországot a környező országokkal összehasonlítva nagyon nagy a különbség a „medvesűrűségben”. A magyarországi hírekben viszont minden medveészlelés nagy figyelmet kap. Lehetséges, hogy itthon csak néhány, akár csak 1-3 medve kóborlásának jeleit észlelik több helyen. Az ország területe most valószínűleg egy terjeszkedő populáció perifériája, amit még csak „felfedeznek” kóbor fiatal állatok.
Magyarországi túrázóként tehát generációk óta elszoktunk a medvéktől, viszont most úgy tűnik, hamarosan újra meg kell tanulnunk együtt élni velük! Ha „medvés” területre szervezel kirándulást, valószínűleg a testi épséged félted leginkább, pedig a medvék inkább félelmetesek, mintsem veszélyesek – ha betartod az alapvető viselkedési szabályokat. Mit lehet tudni a medvékről, és mire kell odafigyelned, hogy csökkentsd a találkozás kockázatait?
Kivel van dolgunk? A barna medve (Ursus arctos)
Európa legnagyobb vadon élő nagyragadozója, 150-350 kg testtömegű. A nőstény általában 150 cm hosszú és 70 cm magas, a hím 180 cm hosszú és 85 cm magas. 25-30 évig él. Bundája a sárgás-barnától a sötétbarnáig, szinte feketéig változó. Erős a csontozata, széles a koponyája. Hatalmas mancsain nagy karmok találhatók. Magyarországon fokozottan védett.
Eredetileg összefüggő erdőkben él, de az élőhelye szűkülésével nagyon jól tolerálja az emberi jelenlétet. Alapvetően magányos, kivéve, amikor egy nőstény éppen bocsait neveli. Az 1-4 (általában 2) bocs január környékén születik és kb. 1,5 évig él az anyjával.
Territoriális magatartást mutat, ami azt jelenti, huzamosan egy megszokott területen belül táplálkozik és tartózkodik. Élőhelye nagysága néhány ezer hektár és több ezer km2 között jellemző, a hímek területigénye nagyobb. Európában a territóriumok átfedésben vannak más medvékkel és az emberek által használt területekkel is. A területen belül naponta 10-50 km-t is megtesz. Jól úszik, ügyesen mászik fára és akár 50 km/óra sebességgel is tud futni. Két hátsó lábára fel tud egyenesedni, így táplálkozik, figyel, támad és védekezik. Bármely napszakban lehet aktív.
Télen nem alszik valódi téli álmot, gyakran felébred és járkál kicsit. November és március között a telet gyakorlatilag élelem nélkül vészeli át, zsírtartalékait felélve. Néhány medve egész télen aktív marad. Nemcsak barlangokban, üregekben szundikálnak ilyenkor, hanem akár kidőlt fatörzsek alatt vagy sűrűbb növényzetben is.
Nagyon nagy hátrányt jelent a sok plüssmaci birtoklása, a medvés mesék olvasása és nézése, na meg a veresegyházi medveotthon gyakori látogatása: azt hihetjük, a medve cuki állat. Nagyon lehet szeretni, de nem cuki, és semmilyen szempontból nem lehet vele úgy viselkedni, mint egy játékkal. Ismerd meg jobban a medvéket!
A barna medvék étrendje
Ugyan ragadozóként tartjuk számon, mégis mindenhol azt olvashatjuk, hogy a barna medve opportunista mindenevő. Ez mit jelent? Mindent megeszik, ami az adott időpontban elérhető és könnyen hozzáférhető számára. A táplálékának nagy része (60-80%-a) növényi eredetű, és nagyon sokféle forrásból származik. A vegetációs időszak kezdetétől késő őszig szívesen eszik füvet, erdei terméseket, ősszel pedig bükköt, makkot, gesztenyét, mogyorót, dióféléket, gyökereket, gyümölcsöket.
A fehérjében gazdag táplálékot leginkább a rovarok és a dögök, elhullott állatok jelentik számára. Emellé jön az emberi tevékenységből származó táplálék: a hulladéklerakók, hulladéktárolók, komposztálók tartalma, ha ilyenhez hozzáférnek. A medve gyorsan alkalmazkodik az állandó táplálékforráshoz. Ha ilyet talál (ami akár emberi települések közelében is lehet), azokat rendszeresen felkeresi.
Főleg a tavaszi időszakban fogyaszt húst, mert ilyenkor még kevés ízletes növényt talál. Ebben az időszakban esetenként megtámadhatja a legyengült vadat, haszonállatokat. Az európai medvék azonban nem tekintik potenciális zsákmánynak az embert, és kerülik is a vele való találkozást.
Miért vannak „problémás” medvék?
Több olyan európai ország van, ahol nagy állományban élnek, mégsem okoznak mindenhol problémát. Általában ott alakultak ki konfliktusok, ahol az emberek etetni kezdték őket, így lettek egyes egyedek „problémásak”. Itthon nincs olyan medve, ami alkalmazkodott volna az emberi környezethez, és rendszeresen bejárna települések belterületére. Hosszú távon a legjobb tanács a medvével kapcsolatban: hagyd meg vadnak, sose etesd és ne tedd lehetővé, hogy emberek közelében táplálékot találjon!
Konfliktusok persze nemcsak a kirándulókkal alakulhatnak ki, hanem gazdálkodókkal vagy vadászokkal is.
Túrázás a medvék vidékén: milyen szabályokat kövess?
A medvék nem keresik az emberek társaságát, inkább elkerülni igyekeznek a találkozást. A barna medvék félénkek, az embereket nem prédának tekintik, hanem fenyegetésként érzékelik. Ha meghallják az emberi hangot, akkor biztosan kitérőt tesznek miatta. A legtöbb találkozás a medvék miatt nem történik meg, amit az emberek észre sem vesznek.
- A medvék hallása nagyon jó. Ha „medvés” környéken túrázol, sose legyél csendes, hogy sose lepj meg egy medvét. Mindenképpen tedd magad észrevehetővé zajokkal: beszélj, énekelj, hallgass rádiót, használj csengőt vagy valamilyen hangadó szerkezetet.
- Az erdei kerékpározás növeli a meglepetésszerű találkozás esélyét, még „hangoskodás” esetén is.
- Ha távolabb veszel észre medvét, lassan távolodj el tőle. Adj neki bőven helyet, hogy folytathassa útját.
- Lehetőleg ne hagyd el a jelzett, sokak által járt turistautakat. Kerüld a bozótosokat és a sűrű aljnövényzetű területeket.
- Semmiképpen ne közelíts medvéhez, ne fotózd.
- Autós találkozás esetén semmiképpen ne hagyd el a járművet.
A medvék szaglása 100x olyan jó, mint az emberé, messziről megérzik a táplálék szagát.
- A túrákon ne fogyassz nagyon erős illatú ételeket (pl. halkonzerv, sűrített cukrozott tej stb.), mert ezek szagát már messziről megérezheti. Az ételeket a táskádban is csomagold el úgy, hogy lehetőleg ne illatozzanak. (Úgyis sokkal jobb pl. jól záródó, sokszor használható műanyag dobozokba tenni a szendvicseket, mint használat után kidobandó szalvétába, papírba vagy alufóliába.)
- Ne hagyj ételmaradékot, szerves hulladékot, de még étel csomagolását sem az erdőben, utak vagy túracélpontok közelében. (Tűzrakóhelyen sem, arra számítva, hogy valaki azt el fogja égetni.) Nagyon fontos, hogy az élelmet ne hozzák összefüggésbe az emberekkel.
- Ha medve közeledik feléd, tedd le, ami a kezedben van (táplálék vagy valamilyen ruhadarab). Kezdj el szép lassan távolodni tőle.
A medvék látása nem túl jó. Ha nem vesz észre az illatod vagy a hangoskodásod alapján, akkor csak nagyon közelről fog meglátni. Ne bízd magad a látására.
- Ha közeledik feléd egy medve, és még nem vett észre, jelezd a jelenléted, emeld magasba a kezed és beszélj hozzá nyugodt hangon. Hangodnak ki kell fejeznie, hogy ember vagy, viszont legyen egyértelmű, hogy nem jelentesz fenyegetést (ne ordítozz vagy kiáltozz).
- Ne kezdj el futni (sokkal jobban fut nálad), ne mássz fára (sokkal jobban mászik nálad). Persze ezt azért nehéz kibírni.
A medve csak akkor támad, ha meglepődik, vagy provokálva, esetleg megtámadva érzi magát.
- Tartsd pórázon a kutyádat. Ha a kutya talál rá a medvére, provokálja, majd nálad keres menedéket. Sarkában a támadó medvével.
- Ne kezdd el kövekkel vagy botokkal dobálni az állatot. Ha támadást érzékel, nagyra nő az agresszív reakció esélye.
- Ne tégy hirtelen mozdulatokat, ne adj ki hirtelen, váratlan hangokat. Ne nézz a szemébe, ugyanakkor ne veszítsd szem elől, ne fordíts hátat neki.
- Ne közelíts bocsokhoz, még akkor sem, ha azok kíváncsinak vagy elhagyottnak tűnnek. Biztos, hogy a közelben van a nőstény.
- Ha nem szükséges, napkelte előtt és napnyugta után ne járj az erdőben, mert általában ekkor a legaktívabbak.
- Ne közelíts dögökhöz. Ha egy medve már észrevette, esetleg evett is belőle, vissza fog térni. A táplálékát igyekszik meg is védeni, ne értelmezhesse úgy a helyzetet, hogy te is igényt tartasz rá.
Félreérthető jelzések a medve részéről
- Ha a medve két lábra áll, az az esetek döntő többségében nem támadást jelez, hanem kíváncsi, fürkészi a környezetét, jobban át szeretné látni a helyszínt.
- A „támadások” nagy része nem igazi. A medve általában nem akarja fizikailag bántalmazni a megtámadottat, csak el akarja ijeszteni. Persze nehéz ezt előre tudni, mi éppen a medve szándéka…
A medvével való viselkedés szabályairól a WWF készített néhány igazán hasznos kiadványt. Infografikákon tudod átnézni a túrázással vagy a kempingezéssel kapcsolatos tudnivalókat!
Támadás csak olyan helyzetekben történik, ha váratlan támadástól tartanak vagy bocsaikat védik. A medvék csak akkor támadnak, ha meglepődnek vagy az ember közeledése provokálja őket és védekezni kényszerülnek. A leggyakoribb támadási helyzetek:
- a szabadon engedett kutya megtalálja és provokálja a medvét, majd támadása esetén a gazdájánál keres menedéket;
- sérült medvét közelítenek meg emberek;
- nőstény medvével való hirtelen, közeli találkozás, miközben a közelben vannak a bocsai;
- medvével való hirtelen, közeli találkozás úgy, hogy nincs lehetősége azonnal elhagyni a területet;
- medve megközelítése táplálkozás közben;
- emberhez szokott medve megközelítése.
Ha megtámad a medve, biztos lehetsz benne, hogy nehéz perceket fogsz átélni. A legfontosabb, hogy ne támadj vissza, ő az erősebb és veszélyesebb. Maradj nyugton állva vagy feküdj a hasadra. A medve valószínűleg nem fog megtámadni, ha úgy látja, nem jelentesz fenyegetést. Hason fekve tedd a kezed a nyakadra, hogy védd a fejed és arcod. Próbálj meg annyira nyugton maradni, amennyire csak bírsz. Elfutni csak akkor van esélyed, ha pár méteren belül találsz menedéket, például az autódat.
Szép az elmélet, de a valóság…
A valóságban medvével találkozni iszonyatosan félelmetes. Mégis jó, ha sokat tudsz róla: minél többet hallottál, annál több dolog juthat eszedbe.
Szlovéniában megkérdeztünk egy olyan embert, aki már sok medvemegfigyelést szervezett, hogy találkozott-e spontán, szervezett megfigyelésen kívül medvével. Elmondta, hogy egyszer volt ilyenben része, és akkor bizony – habár tudta a tennivalókat, rengeteg embernek mesélt a medvékről, és ismerte a módszereket, hogyan kerülje el a konfliktust – nem tudott más tenni, mint menekülni. Egyszerűen ezt sikoltja egy hang a fejünkben, valamikor régről…
Ha annyira emlékszel majd, hogy mindig legyél észrevehető (hanggal!), találkozáskor igyekezz nyugodt maradni, és pánik nélkül hagyd el a helyszínt – már volt értelme elolvasnod ezt a cikket.
Hogyan ismerd fel a medvenyomot?
A mellső lábak nyomai rövidek és szélesek (a képen jobb oldalon), a hátsó lábak nyomai hosszúkásak, és emlékeztetnek emberi lábnyomra. A lábnyomoknál 4 vagy 5 ujj és karomnyom látszik. A borznyomok is hasonlítanak alakjukban a medvenyomokra, de a medvenyomok jóval nagyobbak, már a bocsoké is.
Ha részletesebben szeretnél megismerkedni a nagyragadozók terepi jelenlétének megfigyelésével, a WWF Nagyragadozók Magyarországon I. kiadványát javaslom. Ebben a lábnyomokon kívül egyéb, medve (és más nagyragadozók) jelenlétére utaló nyomokkal is megismerkedhetsz.
Mit tegyél, ha medvét vagy medve jelenlétét észleled az országban?
Hívd fel az illetékes nemzeti park ügyeleti számát (vagy bármelyik nemzeti parkét, amelyik eszedbe jut) és a helyszín megadásával tájékoztasd őket, hogy mit láttál. Ha fotókat is tudsz készíteni, azzal is segítesz (pl. a nyomokról), de a saját magad biztonsága az elsődleges!
