A háromféle északi irány
A tájoló használatához először az északi irányokat kell megismerned, mert bizony ilyenből több is van! Mit mutat a mágnestű és milyen irányt látsz a turistatérképeken? Melyik merre mutat, miben különböznek? És miért kell ismerned őket?
Háromféle északi irányt különböztetünk meg, de a jó tájékozódáshoz kettőt kell nagyon jól ismerni. Az egyik az, amit a mágnestű mutat az iránytűben vagy tájolóban, ezt mágneses északnak nevezzük. Ettől azonban eltér az az északi irány, ami a turistatérképeken be van jelölve!
A tájékozódáshoz ezeket egyeztetni kell valahogyan. Ha ismered őket és tudod, melyik hová „mutat”, akkor sosem leszel gondban!
Mágneses északi irány, a mágnestű északja
Ez az az irány, amit egy iránytű vagy tájoló mutat, ha kézbe veszed. Az iránytű tartalmaz egy szabadon mozgó, közepénél alátámasztott mágnestűt. A mágnestű mindig észak-dél irányba áll be, ennek a mágneses térnek megfelelően. A tű egyik végét be szokták színezni (általában pirosra), hogy tudják, melyik vége mutat az északi pólus irányába. Eddig egyszerűnek tűnik. De hol van az északi mágneses pólus?
A Föld mágneses terét a nagyrészt vasból álló belső mag folyékony részének mozgása hozza létre. Az Északi mágneses sark az a hely, ahol a Föld mágneses mezeje függőlegesen lefelé mutat. Ide mutat a mágnestű.
Az Északi mágneses sark nem egy helyben áll, hanem folyamatosan, véletlenszerűen vándorol. Ez azt eredményezi, hogy az iránytű mágnestűje időről-időre másfelé mutat. Ez bizony megnehezíti a tájékozódást, a pontos irányméréseket!
Az Északi mágneses sark vándorlása innen Magyarországról nézve akkora, hogy az utóbbi pár évtized során 5 fokkal „ment arréb” az irány, amit mutat a mágnestű. Ez az eltérés nem olyan nagy, hogy emiatt tévednél el, viszont mivel jelenleg nő az értéke, érdemes tudnod a különbségről.
Emiatt a vándorlás miatt a turistatérképek nem a mágneses északi irányt mutatják, hiszen akkor hamar pontatlanná, használhatatlanná válnának. Van azonban mégis egy olyan térképfajta, ami ezt az irányt használja és ábrázolja, a tájékozódási futó (vagy tájfutó) térképek!
Földrajzi északi irány, a hosszúsági vonalak találkozása
Ha láttál már földgömböt, azon általában be vannak rajzolva a hosszúsági és szélességi hálózati vonalak. Ahol ezek a körök találkoznak, az a Föld földrajzi északi és déli sarkpontja.
Ezek a sarkpontok azok, ahol a Föld forgástengelye találkozik a felszínnel. Ezeket a helyeket nevezzük Északi- és Déli-sarknak. Az Északi-sark a Jeges-tengeren található. Fix pontnak tekintjük, habár a csillagászok kimutatták, hogy kicsit imbolyog. A Börzsönyben túrázva azonban ez a kis imbolygás nem befolyásolja azt, mennyire tudsz jól tájékozódni, szóval ezzel nem kell foglalkoznod.
Ez az az irány, amit a Polaris, vagyis Sarkcsillag is mutat éjszaka. Szinte pontosan az Északi-sark „fölött” helyezkedik el, és az éjszaka folyamán is „mozdulatlan” marad. Régies magyar neve is erre utal: Égi cövek.
Hálózati észak, a térkép északja
A térképek, így a turistatérképek is a földrajzi északot használják, mivel ez fix irány. Ha viszont a hosszúsági és szélességi vonalak mentén rajzolunk térképet a Föld felszínéről, akkor bajban leszünk. A Föld felszíne íves, azonban mi a térképet síkban, egy papíron szeretnénk ábrázolni!
Ha a Föld felületét síkba vetíted, és rárajzolod a szélességi és hosszúsági vonalakat, akkor azt látod, hogy a szélességi vonalak mentén enyhén ívelt körívet formáznak (a térkép északi és déli oldalán), a hosszúsági körök mentén pedig az oldalak kicsit „összetartanak” (a keleti és nyugati oldalon). Ráadásul a térkép mindkét oldala a földrajzi északi irányt mutatja úgy, hogy nem párhuzamosak. A térképek viszont téglalap alakúak! Ez hogyan lehetséges?
A képen piros színnel látható az a síkba vetített terület, amit hosszúsági és szélességi körök határolnak. A térképen sötétkék nyíl jelzi azt a pontot, ahol megegyezik a földrajzi északi irány és a kilométer-hálózat északi iránya. Ettől jobbra és balra a térképre rajzolt világosabb színű nyilak az ezzel párhuzamos, térképen használt hálózati vonalak. Az eredeti, sötétkék nyíltól távolodva azonban egyre nagyobb a földrajzi hosszúsági vonalak és a térképre rajzolt hálózati vonalak által bezárt szög.
A térképekre azért rajzolnak kilométer-hálózatot, hogy könnyebb legyen használni, ennek a vonalai párhuzamosak és merőlegesek egymásra. Ezek a vonalak azok, amik alapján a térkép alakja is téglalap alakú lesz.
A földrajzi északot mutató hosszúsági vonalak és a kilométer hálózat vonalai tehát nem mindenhol párhuzamosak, de egy turistatérképen ez az eltérés sehol nem több 1-2 foknál. Emiatt ezt a két északi irányt megegyezőnek tekintjük.
Áttekintés: melyik észak merre mutat?
Egy helyen a mágneses északi irány az, amerre a mágnestű mutat.
Egy hely földrajzi északi iránya az azon a ponton áthaladó földrajzi hosszúság vonala. A hálózati észak az adott térképszelvényen térképre rajzolt párhuzamos hálózati vonalak által jelölt északi irány. A kis szögeltérés miatt azonosnak tekintheted a földrajzi északi iránnyal.
A térkép északba forgatása
Most már ismered a háromféle északi irányt (ami a gyakorlatban két különböző érték, mivel a földrajzit és hálózatit egyenlőnek tekintjük). De miért fontos ez?
A tájékozódás alapja, hogy a térképen állandóan azonosítani tudd, hol vagy éppen. Ehhez elsőként az szükséges, hogy a térképen jelölt északi irány a valóságos északi irányba nézzen, azaz a terep és a térkép égtájai megegyezzenek. Amikor a térképi északot és a valóságos, terepen iránytűvel mért északot egyezteted, akkor a térképet ennek megfelelően elforgatod. Ezt nevezzük a térkép tájolásának.
Hogyan tájold a térképet? Az eddigiek alapján már tudod, hogy a térképen jelölt (hálózati) és a mágnestű által mutatott (mágneses) észak nem egyezik meg. Ehhez kell ismerned azt az értéket, ami ezeknek a különbsége, ez pedig a mágneses elhajlás.
Mágneses elhajlás (mágneses deklináció)
A mágneses elhajlás vagy mágneses deklináció a földrajzi és a mágneses északi irány közötti eltérés. Ez az, amivel eltér a térképen látható északi irány és a mágnestű által mutatott irány.
Ennek a mértéke időben folyamatosan változik, hiszen a Mágneses északi sark egyfolytában vándorol.
Ahhoz viszont, hogy megtudd az értékét, meg kell adnod azt is, hol vagy éppen, hiszen ettől is függ, milyen szögben látod a két pontot egymáshoz képest.
Ma Magyarországon kb. 5 fok az eltérés, azonban ez évről évre nő. Elképzelhető, hogy néhány éven belül ez az érték még jelentősebb lesz, tehát mindenképpen érdemes tudni kezelni.
Ennél is sokkal fontosabb, ha olyan országban túrázol, ahol a mágneses elhajlás akár 30-40 fok. Ezeken a területeken gyakorlatilag nem tudsz tájékozódni, ha nem veszed figyelembe.
Ha távolabbi országban tervezel túrázni, mindenképpen érdemes ellenőrizni az ottani mágneses elhajlás értékét! (Nagyobb eltérés tapasztalható jelenleg például a Skandináv országokban, Lettországban, Litvániában vagy Kanadában.)
Ha érdekességekről szeretnél olvasni a témában, vagy megnézni, merre mozgott a Mágneses északi sark, akkor a NOAA oldalát érdemes böngészni.
A mágneses elhajlás iránya
Nem mindegy az sem, hogy a két északi irány hogyan helyezkedik el egymáshoz képest, ezt a számításoknál mindenképpen figyelembe kell venni. Amikor egy város vagy terület esetében lekérdezed a mágneses elhajlás értékét, azt is jelölik, hogy ez keleti (pozitív) vagy nyugati (negatív) érték.
Magyarországon a mágneses elhajlás értéke pozitív, azaz a mágneses deklináció kelet 5 fok. Ez azt jelenti, hogy a térképen látható hálózati északhoz képest a mágnestű által mutatott mágneses északi irány keletre van.
Hol van a turistatérképeken az északi irány?
A turistatérképeken nem szokták külön feltüntetni egyik északi irányt sem. Több olyan térképi elem van azonban, amiből ezt könnyen meg tudod állapítani.
Általában a térkép településnevei nyugat-kelet irányban vannak írva. Ha tehát úgy tartod a kezedben a térképet, hogy a települések nevét jól el tudod olvasni, akkor a térkép felső széle északi irányba néz. A térkép szélével párhuzamos kilométer-hálózat vonalai szintén észak-dél és nyugat-kelet irányúak.
Ez ugyan igaz a turistatérképek elsöprő többségére, azonban vannak kivételek! Elképzelhető, hogy egy térkép olyan területet, régiót ábrázol, amely az alakja miatt más tájolást igényel. Ilyenek például a Balatont vagy környezetét bemutató térképek, amelyek el vannak forgatva. Ebben az esetben a kilométer-hálózat ugyanúgy a hálózati északot mutatja, csak a vonalai nem párhuzamosak a térkép szélével.
Ha megérted a különböző északi irányok definícióját és tudod, melyiket találod a térképen, melyiket az iránytűn (tájolón), akkor magabiztosan fogsz tudni tájékozódni!