A legfontosabb, hogy a túrákban minden résztvevő örömét lelje. Ez sokkal könnyebb, ha a túra passzol az erőnléthez, gyönyörű utakon vezet, és nem tévedtek el. Ezen az oldalon sok segítséget találsz arról, ami ehhez hiányozni szokott.

Távolságmérés térképen és terepen

távolságmérés térképen a tájoló vonalzójával

Másnak is megmutatnád? Oszd meg!

A távolság mérése nagyon fontos térképen és a terepen is. Térképen meg tudod határozni, milyen hosszú legyen a túra, vagy azonosítani tudsz tereptárgyakat. Terepen pedig sokszor szükség van rá a pontos tájékozódáshoz vagy például a hátralévő út idejének kiszámításához. Milyen technikái vannak a mérésnek, ha papírtérképet használsz?

Távolságmérés a térképen

A térképen több célja is van a távolság mérésének. Túra tervezésekor lemérheted a tervezett távot, hogy minden résztvevőnek megfeleljen a túra hossza, és a kirándulás a rendelkezésedre álló időkeretbe is beleférjen. Túra közben is szükség lehet rá, ha olyan helyen kell tájékozódnod, ahol nagyon fontos a pontos távolságmérés, például jellegtelenebb területen kell biztosan megtalálnod egy keresett elágazást. És persze túra közben így tudsz válaszolni az állandóan felmerülő kérdésre: “mikor érünk oda?”.

Távolságmérésre használható eszközök a térképen

A térképen felmerülhet egyenes vagy görbe (kanyargó) szakaszok hosszának mérése. Egyenes lehet, amikor egy nyiladék vagy egy út viszonylag egyenes szakaszokból áll. Ha pedig kanyarog az út, akkor ennek a vonalát jó a lehető legpontosabban követni.

Az egyenes szakaszok esetében könnyebben és gyorsabban lehet boldogulni és valószínűleg az eredmény is pontosabb lesz. Az egyes egyenes szakaszokat kell lemérni, majd a szakaszok hosszát összeadni. A legjobb mm-ben meghatározni a távot, majd az egész táv lemérése után átszámítani a méretaránynak megfelelően.

Az egyenes szakaszokat meg tudod mérni vonalzóval, egy papírszelettel vagy akár egy körzővel lépegetve. Általában a tájoló egyik oldalán is van cm-beosztás, az is használható erre a célra.

távolságmérés térképen vonalzóval
Egy szinte teljesen egyenes útszakasz mérése vonalzóval. Érdemes átlátszót szerezni

Nem egyenes, kanyargó szakaszokat tudsz mérni cérnaszál vagy akár fűszál segítségével, amit a lehető legpontosabban ráfektetsz az útra. Valószínűleg ezt a két technikát kombinálva kell alkalmaznod, hogy az egész keresett útszakasz hosszát meghatározd.

távolságmérés térképen fűszál segítségével
Kanyargós út hosszának meghatározása fűszál segítségével. A fűszálat (vagy cérnaszálat) szakaszról-szakaszra rá tudod fektetni a tervezett útvonalra.

Az a cél, hogy a hosszakat összesítsd vagy mm-ben/cm-ben, vagy egy fonal/fűszál hosszában. Ha megvan, akkor ezt rámérheted az aránymértékre vagy számolhatsz a méretarány segítségével, hogy megkapd a valódi, terepi úthosszt.

távolság meghatározása fűszállal, az aránymértékhez mérve
Ha megvan a fűszálban kifejezett útvonalhossz, akkor azt hozzá tudod mérni a jelkulcs alatt található aránymértékhez, így megbecsülve a távolságot.

Aránymérték használata

A térképek aránymértéke a jelkulcs alatt vagy mellett található. Egy szakaszt ábrázol, két vonal között fekete és fehér kisebb szakaszok osztják egyforma részekre a bemutatott távolságot. A feltüntetett távolság függ a térkép méretarányától. A turistatérképeken ez jellemzően 500 m vagy 1 km.

Oda kell figyelni, mert lehet, hogy a térképen van melléktérkép is, aminek eltérő lehet a méretaránya, és ilyenkor két aránymértéket is találhatsz! Szöveggel mindig odaírják, hogy melyik vonatkozik a főtérképre és a melléktérképre.

Általában 5 részre van osztva a szakasz, a kisebb részek értelemszerűen 100 vagy 200 m-t jeleznek. Néha ezek közül a legelső még kisebb szakaszokra van osztva, lehetővé téve a még pontosabb mérést.

turistatérkép aránymértéke
Mindig nézd meg, melyik térképszelvényen akarsz távolságot mérni!

A mm-ben lemért, papírra berajzolt vagy fonallal kimért távolságot rá kell mérni az aránymértékre, és megszámolni, hányszor hosszabb nála. Az utolsó rész hossza, amikor a mért távolság már kisebb, mint az aránymérték, a fekete-fehér szakaszok segítségével becsülhető.

Távolság számítása a méretarány segítségével

Ha a hosszt ki tudod fejezni mm-ben vagy cm-ben, akkor a térkép méretaránya alapján egy szorzással tudod kiszámolni a távolságot.

Példa: 125 mm-t mértél az út hosszára. A térkép méretaránya 1:60.000, azaz 1 mm a térképen 60 m a terepen. Így a táv 125 * 60 = 7500 m.

Görgős távolságmérő használata

A görgős vagy gurulós távolságmérő nagyon praktikus eszköz, amivel nagyon gyorsan lehet távolságot mérni. A belsejében koncentrikus körökből álló skálalapot látsz, amik különböző méretarányú térképekhez használhatók. Az eszköz mutatója kapcsolódik az aljában lévő kis fogaskerékhez, ezt kell végigvezetni a mérendő útvonalszakaszon.

Oda kell figyelni, hogy a mérés kezdetekor a mutató a nulla értéken álljon, és hogy jó irányba görgesd. Érdemes nem elsietni a mérést, és a lehető legpontosabban követni az út vonalát.

A mérés végén – ha van az eszközön megfelelő skála – közvetlenül km-ben mutatja a terepi távolságot.

görgős távolságmérő használata
Az eszköz alján láthatod a kis görgőt, ezt kell végigvezetni a kinézett útvonalon. A skálalapon itt háromféle méretarányt látsz, az eszköz másik oldalán további három méretarány is van. Sajnos a skálalap körül a ragasztó már megbarnult, ezt a távolságmérőt már több generáció használta!

Ha nincs megfelelő méretarányú skála, akkor is lehet használni az eszközt, és a legközelebbi skálabeosztást megkeresni, aminek az értékét könnyű arányosítani a szükséges méretarányhoz.

Ilyen görgős távolságmérő ma már létezik digitális kivitelben is, ahol könnyen beállítható vagy kiválasztható a térkép méretaránya. Az ilyen eszközöknél a használat irányára sem kell figyelni, mert biztosan nem rontod el.

Távolságmérés térben

Ha belegondolsz a távolságmérésbe, akkor röjöhetsz, hogy mivel felülnézetből vizsgáljuk az utak hosszát, ezek nem a valós távolságot fogják kiadni. A térkép felülnézeti képe nem veszi figyelembe az utak három dimenziós “tekergését”. A valós úthossz így mindig hosszabb lesz, mint a térképen mért. Szerencsére gyalogtúrán ezzel nem kell foglalkoznod, mert a különbség legfeljebb néhány tíz méter egy kb. 25-30 km-es útvonalon. Ennél biztosan pontatlanabb lesz az eredeti mérésed is…

vetített és valós útvonalhossz különbsége
Kék vonal jelöli a térképen jelölt, síkba vetített útvonalhosszt, a vastagított fekete pedig a valóban megtett út hosszát. Úgy is el tudod képzelni, ha például csak egy lejtőt vizsgálsz, akkor a térképen jelölt út hossza a derékszögű háromszög alapja, miközben a bejárandó út az átlója.

Távolság meghatározása digitális térképen

A túra tervezésekor a legkönnyebb egy online elérhető térképen bejelölgetni a pontokat, és ha útvonalat terveztetsz, csak le kell olvasni, milyen hosszú lesz várhatóan a túra. Több ilyen weboldal és app is létezik, ahol meg tudod határozni a túra hosszát. Ugyanilyen módon a túra közben is figyelni tudod egy-egy pontig a hátralévő távot, amiből a várható érkezést könnyen ki tudod kalkulálni.

Tapasztalataink szerint már nincsenek nagy eltérések a papírtérképen mért és az online térképeken meghatározott távolság adatok között. Érdemes azért mindkettőt ellenőrizni, hogy legalább nagyságrendileg egyeznek-e. Könnyen kiderülhet, hogy például a túra tervezésekor, amikor a térképet bogarásztad, elfelejtetted, hogy nem a “szokásos” 1:40.000-es térképpel van dolgod, hanem 1:25.000-essel (túl rövid lesz a tervezett túra) vagy 1:60.000-essel (sokkal hosszabb lesz a tervezett túra).

A térképet kezelő szoftverek, appok sokszor becsült időtartamot is kalkulálnak az adott táv megtételére, de ha nem vagy pontosan tisztában a számítási módszerrel (ez mindegyik esetében más lehet!), akkor ezt minden alkalommal ellenőrizd és számold ki magad.

Távolságmérés a terepen

A terepen a távolságmérésnek általában a tájékozódásban van szerepe. Például lemérted a térképen, hogy 300 métert kell még megtenned egy kritikus elágazásig.

Távolság mérése lépésszámlálással

A távolság mérésére a leggyakoribb módszer a lépésszámlálás. Ha gyakorlatot szerzel benne, nagyon pontosan tudsz távolságot mérni, de ennek van néhány feltétele.

A legfontosabb, hogy ismerd a lépésed hosszát. Ezt elegendő egyszer megmérni, aztán ennek az értékét módosítani, ha szükséges.

Az egyik legpontosabb megoldás, ha egy kevéssé forgalmas országút két kilométerjelzése között haladsz egyenletes tempóban és számolod a lépéseidet. Ha ilyen helyszín nehezen elérhető, akkor pl. Google térképen is kimérhetsz egy legalább 500-800 m hosszú távot, aminek a kezdő- és végpontját is nagyon pontosan, egy méter alatti pontossággal azonosítani tudod a terepen (pl. épületek sarka egy utcában).

A gyakorlatban az vált be legjobban, ha csak “az egyik lábadat” számolod. Az eredményt aztán 1 km-es táv esetében a legjobb 10-zel osztani, így 100 m-re kapod meg a lépéseid számát. Érdemes többször is mérni, aztán átlagot számolni. A legelső kísérleteknél úgysem tudsz természetes járással sétálni, mert túlságosan figyelsz a lépéseidre.

Ez azonban csak egy ideális, elméleti szám! A lépéshossz függ a sebességedtől, a talaj minőségétől, az út lejtésétől vagy emelkedésétől, a fáradtságtól, a cipelt felszerelés súlyától, az évszaktól is. Ezért érdemes először ezzel a lépéshosszal kiszámolni a keresett távolságot (pl. ha 100 m 70 lépés, akkor 300 m 210 lépés), aztán módosítani az egyéb tényezőket figyelembe véve (várhatóan több vagy kevesebb lesz?).

A lépésed lejtőn lefelé biztosan hosszabb, felfelé rövidebb. Fáradtan, nagyobb súlyt cipelve rövidebbeket lépsz. Más lesz a lépéshossz a különböző talajtípusokon, illetve a sáros vagy csúszós útfelület is erősen befolyásolja.

A sok, módosító tényező ellenére a lépésszámlálás meglehetősen megbízható módszer lehet, és idővel-tapasztalattal biztos, hogy egyre pontosabban tudsz majd mérni.

táblázat lépéssszámláláshoz
Terepi segítség lépésszámlálásos távolságméréshez. Ez egy kétoldalas kis táblázat, az egyik oldalán szimpla, a másik oldalon a páros lépésszámmal (azaz amikor csak az egyik láb lépése van számolva.) A középső oszlop a nyugodt, sík úton mért lépéshossz, a rövidebb lépések (bal oldali) az emelkedőknél, a hosszabb lépések (jobb oldali) a lejtőknél használatos. A készítője laminálta, és a térképtartó tokban tartja, mert így nem takar ki semmi lényegeset, viszont mindig kéznél van. (Forrás: Tóth András)

Távolság mérése időméréssel

Ha kicsit hosszabb távolságot kellene meghatároznod, mint 300-400 m, mert nincs semmilyen, tájékozódásra alkalmas támpontod a célhoz ennél közelebb, akkor az időmérés a következő legjobb módszer. Mindenképpen ezt válaszd, ha lépésszámlálásnál akkora érték jön ki, amit nagyon nehéz követni.

Ugyanúgy, mint a lépéshosszt, le tudod azt is mérni, mennyi idő alatt teszel meg sík területen 1 km-t, ebből kiszámítva pedig 100 m-t. Ennél a módszernél is vedd figyelembe, hogy nagyon sok tényező módosíthatja az értékét: ha nem síkban haladsz, esetleg jégen vagy sáron kell csúszkálnod, homokban küzdesz, lejtőn lefelé vagy felfelé mész.

Mindkét esetben valószínű, hogy a méréseid nem teljesen pontosak. Viszont minden esetben sokkal jobb mérni, mint vaktában, mindenféle támpont nélkül haladni.

Ahhoz pedig, hogy később “érezd” a távokat, mindenképpen gyakorolni kell. A távolság “érzése” nem alakul ki magától.

Mekkora túratáv kinek való?

Ha a túrakiírásokat nézegeted, a túráknál két adatot szoktak megadni: a túra távját és a szintemelkedést. Mindkét adat sokat elárul a túra nehézségéből.

Ha figyelmen kívül hagyjuk a szintemelkedés értékét, akkor a túratávok jellemzői magyarországi túrahelyszíneken:

maximum 7-8 km: nagyobb séta vagy nagyon könnyű túra. (jellemzően maximum 200-250 m szintemelkedéssel). Egészségesen – kortól és túratapasztalattól függetlenül – mindenki végig bírja sétálni.

maximum 12-15 km: könnyű túra (jellemzően maximum 500 m szintemelkedéssel). Ezen a túrán az egészséges, de tapasztalatlan túratársak már lehet, hogy kellemesen elfáradnak.

maximum 20-24 km: közepes nehézségű túra (jellemzően 600-1000 m szintemelkedés). A táv lehet kicsit hosszabb is, ha kevesebb a szintemelkedés. Az átlagosan sportos túratársakkal is teljesíthető, habár valószínűleg a résztvevők elfáradnak. Általában egész napos túrák, természetesen pihenőkkel nap közben.

25 km felett és/vagy 1000 m szintemelkedés feletti túrák már tapasztalt túrázóknak valók, nem ilyennel érdemes kezdeni. Ilyet már csak több túrával a hátad mögött vagy aktív sportolóként érdemes bevállalni.

30-35 km feletti, illetve 1200-1500 m szintemelkedést meghaladó túrák az átlagos túrázóknak már nehezek, nagyon elfáradnak. Meglepő módon ugyanilyen nehezek a hosszú, de 200-300 m szintemelkedést nem meghaladó, szinte csak sík területen haladó túrák is.

Másnak is megmutatnád? Oszd meg!

Olvass még, legyél még tapasztaltabb túrázó!