Hogyan ne tévedj el túrán és mit tegyél ha mégis?

Másnak is megmutatnád? Oszd meg!

Nagyon sok embert megkérdeztünk az évek során, mitől fél a legjobban túra közben. Kimagaslott a válaszok közül az, hogy „csoporttal kirándulok, de leszakadok tőlük valahol úgy, hogy nem is veszik észre”. Ettől nagyon sok túravezető is tart: mi van, ha a csoportból valaki „eltűnik”?

A másik helyzet, amivel sokszor találkozhatsz te is a hírekben, amikor eltéved egy család vagy egy kisebb társaság és ugyan fizikailag jól vannak, de keresni, menteni kell őket.

Mit tehetsz azért, hogy ez veled ne történjen meg? Hogyan oldhatod meg a helyzetet, ha esetleg mégis megtörtént?

A legfontosabb logikus érv (gyakorold, hogy eszedbe jusson)

Bármelyik helyzetbe is kerülsz, mindig gondolj arra, hogy Magyarországon nem igazán lehet úgy elveszni, hogy abból logikus gondolkodással és odafigyeléssel ne tudj kikeveredni. Még akkor is, ha nem vagy képzett tájékozódó. Nem feltétlenül oda jutsz, ahová eredetileg tervezted, de mindenképpen lakott területre fogsz bukkanni vagy emberekkel találkozni. (Ez alól kivétel természetesen, ha olyan egészségügyi problémád van, ami gátol a továbbhaladásban.)

A fent felsorolt három helyzettel foglalkozik a cikk:

• túravezető által vezetett csoporttal túrázol, de nem találod a csoportodat
• családdal, barátokkal túrázol és eltévedsz, veszélyben érzed magad
• túrát szervezel, vezetsz és valaki „eltűnik” a csoportból

Csoport tagjaként leszakadtál a többiektől

Készülj fel indulás előtt!

Nagyon sokat tehetsz azért, hogy megelőzd a problémát. Ha még nem találkoztál a túravezetővel, ismerkedjetek meg és a telefonszámát mindenképpen mentsd el a telefonodba. Nem baj, ha egy papírra felírva is a táskádba teszed (arra az esetre, ha lemerülne a telefonod).

Akár otthon, akár a túra elején nézd meg térképen a túra útvonalát akkor is, ha nem értesz a tájékozódáshoz. Kérj meg valakit, hogy mutassa meg a túra „nevezetes pontjait” (pl. kilátó, hegycsúcs, patakátkelés, stb.). A túra útvonalának alakját, ezen belül a nevezetes pontok nevét és elhelyezkedését próbáld megjegyezni, mint egy vázlatot. Ha a túravezető ezt nem tenné meg magától, akkor kérd meg rá, hogy mutassa meg előre ezeket a túra elején.

Figyelj oda a túravezetőre, amikor a túra szabályairól, a kritikus helyzetekben elvárt viselkedésről, teendőkről beszél. Minden túravezetőnek mások a szabályai, tehát minden esetben hallgasd meg ezeket.

Lehetőleg legyen nálad:

• a túravezető telefonszáma
• feltöltött mobiltelefon
• étel, ital
• melegebb ruha
• síp
• toll, papír

Túra közben

Minden esetben szólj vagy a túravezetőnek, vagy valakinek a csoportból, ha eltávolodsz. Ha fotóznál, más tempóban haladsz, vagy „ki kell menned”, akkor mindenképpen figyeljen rád valaki, hogy ne szakadj le nagyon a többiektől, és ne induljanak el nélküled.

Ha elszakadtál a csoporttól

Ha úgy érzed, valamiért mégis egyedül maradtál, állj meg egy biztonságos helyen. Vegyél néhány mély levegőt, nyugodj meg. Lehet, hogy a csoport téged vár a közelben, csak nem feléjük indultál a kitérőd után. Nézz körül, meglátod-e őket a fák között vagy meghallod-e a hangjukat.

Ha biztosan ott vagy, ahol a csoport volt előzőleg, akkor gondold végig, merre haladtak utoljára és mikor vesztetted el őket a látótávolságból. Próbáld meg felhívni a túravezetőt vagy egy csoporttársadat. Ezt ne halogasd! Ha nincs térerő, és nem tudsz pár percen belül egy kicsit magasabb területre jutni (ahol esetleg már van), akkor maradj inkább egy helyben. Öltözz föl, ha szükséges, és egyél, igyál.

Ha nincs térerő, kiabálj, ütögess botokat vagy sípolj és hallgasd, hallasz-e választ! Ha van nálad olyan ruhadarab, láthatósági mellény vagy hátizsákvédő ponyva, ami világos vagy rikító színű, mindenképpen vedd elő, vedd fel. Járj el annak megfelelően, amit a túra elején beszéltetek meg arra az esetre, ha valaki elszakadna a csoporttól.

Mikor indulj el?

Ha más túrázókkal találkozol, kérdezd meg őket, látták-e a csoportodat valahol. Ha hosszabb ideje (egy órája) nem sikerült újra csatlakozni a többiekhez, akkor kérj tőlük segítséget. Ők is segíthetnek felvenni a kapcsolatot a csoportoddal vagy odatalálni a túrátok következő állomására, esetleg egy közeli településre vagy egyéb biztonságos helyre.

Ha nem találkozol senkivel, akitől segítséget kérhetsz, és hosszabb ideje (egy órája) nem sikerült újra csatlakozni a többiekhez, és nem sikerült a kapcsolatfelvétel sem, akkor indulj el a helyszínről. Akkor is indulj, ha romlanak a körülmények (sötétedés, időjárás). Hagyj magad után valamilyen jól látható jelet, például egy papírra írt üzenetet.

Rendszeresen próbáld meg mobilon elérni a túravezetőt vagy a csoport egy tagját vagy egy olyan személyt, aki tudja értesíteni a túravezetőt, ha esetleg lemerülne a telefonod.

Ha úgy érzed, egészségügyi vészhelyzetbe kerültél és nem vagy képes elhagyni a helyszínt,akkor hívd a 112-t és kérj segítséget!

Hogyan hagyd el a helyszínt?

A biztonság legyen az elsődleges szempont. Haladj lefelé, és minden elágazásnál válaszd a nagyobb, kijártabb utat. Magyarországon szinte biztos, hogy maximum néhány órán belül lakott területre vagy forgalmas útra érsz.

Érdemes haladás közben énekelni! Mindegy, milyen a hangod, legalább csinálsz valamit és könnyebb is téged megtalálni. Érdemes persze néha abbahagyni és hallgatózni: hátha már közel a segítség és te hallod meg az ő hangjukat!

Tanulj a helyzetből!

Ha már mindenki biztonságban van és sikerült felvenni a kapcsolatot, mindenképpen beszéljétek át, mi történhetett. Mit kellett volna másképpen tenned, hogy ne szakadj le a csoporttól? Mit tanultál az esetből?

Szeretnél magabiztosan tájékozódni, hogy ne kelljen tartanod az ilyen helyzetektől? Szeretettel várunk online kurzusainkon!

Mi a teendő, ha nem találsz egy vagy több embert a csoportodból?

Tedd meg az előkészületeket!

Legyen meg nálad az összes, a túrádon részt vevő személy mobiltelefonszáma. A túra elején jelöld ki és mindenkinek mutasd be a leghátul haladó személyt (jó esetben egy másik túravezetőt). Ő biztosítja majd, hogy senki ne maradjon le a csoporttól haladás közben.

Beszéljetek meg szabályokat!

A túra elején beszéljetek róla, mik az együtt haladás szabályai, illetve mit kell tenni, ha valaki nem találja a csoportot. Ilyen szabályok lehetnek például:

• minden útelágazásnál, kereszteződésben vagy patakátkelésnél be kell várni a lemaradt csoporttagokat;
• ha valaki a dolgát végzi, mindenképpen szóljon valakinek a csoportból, aki megvárja;
• ha valaki olyan helyet akar felkeresni, ami nincs benne a túra programjában, ezt meg kell beszélnie veled;
• ha valaki úgy érzi, eltévedt, próbáljon meg egy úton egy megadott irány felé (pl. egy hegy felé) vagy lefelé haladni, vagy maradjon egy helyben, stb.

Hasznos felszerelések túravezetőként

Van néhány olyan jó példa, amit másoknál láttunk. Könnyen követhetők, kis beruházást vagy előkészületet igényelnek, de nagyon sokat tudnak segíteni.

Vihetsz magaddal több sípot. Minden együtt haladó, kisebb csoportnál legyen legalább egy. (Esetleg a rendszeresen veled túrázókat megkérheted, hogy hozzanak magukkal.) A síp hangja sokkal messzebbről hallható, mint a beszéd vagy kiabálás. (Ha voltatok már velünk kirándulni, mi pijjogni szoktunk, ami szintén jó messziről hallható.)

Vihetsz magaddal több fénymásolatot a térképről, amin bejelölöd a túra útvonalát, hogy a csoport tagjainál is meglegyen. Ennek segítségével akár más túrázóktól is útbaigazítást tudnak kérni.

Tartsd egyben a csapatot!

Tartsd egyben a csapatot, még a nyilvánvaló, tiszta vonalvezetésű úton is. Bizonyos pontokon még akkor is várjatok össze mindenkit, ha úgy tűnik, látótávolságon belül vannak. Utak kereszteződése esetén ezt minden esetben tegyétek meg.

Rendszeresen tájékoztass mindenkit a haladásról, tájékozódásról. Időről időre mutasd meg a térképet a csapat tagjainak, hogy megnézhessék az útvonalat. Mindig mutasd meg nekik, hol vagytok és hogy a térkép mit mutat a körülöttetek lévő terepből. Így ha a csapat több részre szakad is, mindenkinek lesz valamennyi információja arról, merre kell mennie.

Ha ezeket megteszed, minimalizálod annak az esélyét, hogy elveszíts valakit a csoportból, de nem minden a vezetőn múlik…

Elszakadt csoporttag keresése

Amikor észreveszed, hogy valaki elszakadt a csoporttól, vezetőként nagyon határozottan kell kezelned a helyzetet. Mindenkinek el kell mondani, mit kell tennie, és ki kell osztani a feladatokat.

A legrosszabb, ha a csoport tagjai kiabálva szétszélednek a szélrózsa minden irányába keresni az elveszett személyt.

Tennivalók:

1. KOMMUNIKÁCIÓ

Az eltévedt csoporttagot meg kell próbálni felhívni mobiltelefonon. Ha nem veszi fel vagy nem elérhető, akkor SMS-t kell küldeni neki (ha lesz térerő, ezt megkapja; a visszaigazolás érkezésekor te is értesülhetsz erről).

2. VESZÉLYEK FELMÉRÉSE

Meg kell kérdezni a csoportot, van-e bármilyen, az elveszett személy egészségi állapotát érintő információjuk (pl. cukorbeteg, allergiás, asztmás).

Fel kell mérni a csoport állapotát és a helyzetét esetlegesen veszélyeztető tényezőket (helyszín, időjárás, sötétedés, kifáradás, erősen hideg vagy meleg idő). Ha a csoportot semmilyen veszély nem fenyegeti, ki lehet jelölni a legmegfelelőbb keresőket (pl. erőnlét, tájékozódási gyakorlat, elsősegély gyakorlat alapján). A többieknek egy helyben kell maradnia.

Ha nem lehetséges az egy helyben maradás, mert például rossz az idő vagy sötétedik, akkor egy jól tájékozódó csoporttagra kell bízni őket, hogy biztonságban befejezhessék a túrát.

3. AZ ELTÉVEDÉS LEHETSÉGES HELYSZÍNÉNEK MEGHATÁROZÁSA

Ki kell találni, hol tűnhetett el a hiányzó csoporttag. Ki és hol látta utoljára? Meg kell határozni a helyet a térképen.

Meg kell kérdezni a csoportot, hogy amikor utoljára beszéltek vele, említett-e valamilyen problémát (pl. éhes, szomjas, dolgát kell végeznie, rosszul érzi magát) vagy olyan dolgot, amit meg szeretne tenni, de nincs benne a túra programjában (pl. felmenni egy közeli csúcsra vagy valahonnan fotókat készíteni). A potenciális helyeket meg kell jelölni a térképen. A térképen a lehetséges helyszínek köré két kört kell húzni: 4 km-es körben és 8 km-es körben. Az elveszettek 50%-a 4 km-en belül megtalálható, 90%-a 8 km-en belül.

4. KERESÉS

Észben kell tartani, hogy az elveszett, tájékozódásban nem gyakorlott személyek hajlamosak folyamatosan tovább haladni, ha úgy érzik, eltévedtek (és nincsenek erre vonatkozó, megbeszélt szabályok). Egyesek utakat követnek, mások akár az erdőn is keresztülvágnak, ha úgy ítélik meg, ezzel időt takaríthatnak meg. A legtöbb eltévedt túrázó lefelé indul.

A térképen azonosítani kell a lehetséges veszélyt jelentő helyszíneket (pl. meredek hegyoldal, szélesebb patakátkelések, sziklafalak). Ha több megfelelő kereső van a csoportban, először a potenciálisan veszélyes helyszíneket kell ellenőrizni.

Természetesen, ahogy sikerül vele felvenni a kapcsolatot telefonon, akkor a megtudott információk szerint kell folytatni a keresést vagy továbbhaladni.

Ha a keresést folytatjátok, akkor azokon a helyeken, amelyeken felbukkanhat, üzenetet kell hagyni, hogy maradjon ott, majd ezeket a helyeket többször ellenőrizni kell.

A keresőcsoportoknak egy-egy jól behatárolható területet kell megjelölni keresési helyszínként és a keresés tervezett időtartamát is meg kell határozni. A keresőcsoportokban lévő emberek nem hagyhatják egymást látótávolságon kívül. Kiabáljanak vagy sípoljanak, majd hallgassák, kapnak-e választ.

A nem-kereső csoporttagok megállási helyén kell legyen egy olyan személy, aki összefogja a keresést, átlátja a keresőcsoportok tevékenységét.

Ha nem sikerül néhány órán belül sem megtalálni, sem kapcsolatba lépni az elveszett túrázóval, mindenképpen segítséget kell kérni a kereséséhez. Amennyiben az elveszett túrázó komolyabb egészségügyi problémákkal is küzd vagy a helyzet ezt megkívánja, akkor ezt akár korábban vagy azonnal is megteheted. A csoportbeli segítők sötétedéskor mindenképpen hagyják abba a keresést a balesetek megelőzése érdekében.

Tanulj a helyzetből!

Nagyon reméljük, hogy minden kritikus helyzet jó véget ér és mindenki meglesz, akár külső segítséggel, akár anélkül. Használd fel a történteket, hogy tanulj belőle: mit lehetett volna másképpen csinálni? Hogyan tudtad volna megelőzni, hogy az elveszett személy elszakadjon a csoporttól? Vagy ha erre nem lett volna lehetőséged, hogyan tudod egyértelművé tenni és mindenkinek átadni a túrádon érvényes szabályokat?

Családdal, barátokkal túrázva eltévedtetek

Készülj fel indulás előtt: útvonal megtervezése és jellegzetes tereptárgyak előzetes azonosítása

A tájékozódás lényege, hogy környezetedet folyamatosan összehasonlítod a térképeddel. Erre alaposan fel lehet készülni indulás előtt.

Nagyon fontos, hogy a túráról előzetesen legyen egy mentális térképed. Ha letöltött track alapján túráztok, akkor is nézd meg térképen, milyen hosszú, milyen alakú az útvonal, hol vannak nagyobb irányváltások. Azonosítsd a jellegzetes tereptárgyakat, tájékozódási pontokat, illetve a valószínűsíthető tájékozódási nehézségeket.

Ha úgy érzed, segít, akkor írd le az útvonaltervet részletesen. Vedd számba a tereptárgyakat, utakat, ösvényeket, terepi sajátosságokat, egyéb tájékozódási pontokat, amiket követni fogsz vagy amikkel találkozol majd. Kezdőként jó ötlet lehet az egész tervezett útvonalat megjelölni a térképen. Gondolkozz el: hol merülhet fel probléma?

Tekintsd át a túra nagyobb környezetét is: milyen nagyobb utak határolják a túraterületet, merre vannak települések. Hol vannak vízfolyások, esetleg távvezetékek.

Jegyezd fel azokat a lehetőségeket is, ahol rövidíthetsz rossz időjárás, sérülés vagy egyéb probléma esetén.

Fontos, hogy az út során ne csak a mobilodra és egyéb elektronikus eszközeidre bízd a tájékozódást. Sok helyen nincs térerő, a folyamatos hálózatkeresés pedig nagyon gyorsan lemerítheti az akkumulátorokat. Legyen terved arra az esetre is, ha egyik eszközöd segítségét sem tudod igénybe venni.

Terület behatárolása: vonalas tereptárgyak felhasználása

A legjobban vonalas tereptárgyakat lehet követni vagy velük párhuzamosan haladni. Jól láthatók vagy akár hallhatók, ami segítséget nyújthat a tájékozódásban.

Ezek lehetnek:

• autóutak
• jelzett turistautak
• vasúti sínek
• villanyvezetékek
• kerítések
• sziklaszegélyek
• mezőgazdasági területek határai
• gerincek
• völgyek
• tópartok
• vizenyős területek határai
• folyók és patakok

A túra során ezeket kitűnően használhatod a helyzeted meghatározására. Pl. ha nem keresztezted őket, akkor tudhatod, melyik oldalukon vagy, így bejelölheted azt a területet, amin belül vagy valahol.

Ha úgy döntesz, odamész bármelyikhez, akkor ugyan nem fogsz biztosan gyorsabban a célba vagy indulási pontodra visszaérni, viszont legalább nem tévedsz el még jobban.

A túra során tájékozódj folyamatosan

Bármikor, amikor egy új tereptárgy, tájékozódási pont felbukkan, folyamatosan azonosítsd azt a térképen vagy a leírásodban. Amikor elhaladsz egy ilyen mellett, azt tudatosítsd magadban és gondold végig, mit fogsz ezután követni (pl. terepi jellegzetesség, meghatározott irányszög, jelzés stb.), és mi lesz a következő tájékozódási pont, amit meg kell találnod. Erre vonatkozó elgondolás nélkül ne indulj tovább.

Ahogy haladsz, segítséget jelenthet, ha a haladást jelölöd a térképen. Ha olyan pontot érintesz, ami egyértelműen azonosítható, jelöld meg a térképen. Próbáld meg ezt folyamatosan csinálni úgy, hogy maximum 1 km-es körzetben biztos lehess a helyzetedben.

Ha a tájékozódás fenti leírt szabályait betartod, akkor minimalizálod az eltévedés esélyét, illetve nagyon kicsire tudod behatárolni azt a területet, ahol valószínűleg vagy – csak nem tudod, azon belül pontosan hol.

Úgy érzed, eltévedtetek?

1. ÁLLJ MEG!

Ha nem vagy biztos a helyzetedben, ha úgy érzed, valahol máshol kellene lenned vagy csak egyszerűen nem stimmel valami, mindenképpen állj meg! Akkor is állj meg, ha úgy érzed, hogy „csak egy kicsit tovább megyek, gyorsan rájövök, hol vagyok”. Sokkal nagyobb az esély, hogy rossz felé mennél tovább, mint hogy jó irányba. Próbálj meg megnyugodni, észszerűen gondolkozni és viselkedni. A legnagyobb veszélyt az jelenti, ha pánikba esel és nem racionális döntéseket hozol.

Ha úgy érzed, szükséged van rá, egyél és igyál.

2. GONDOLD VÉGIG! (EGY HELYBEN ÁLLVA)

Gondold végig, merre jöttél, hol lehetett az a pont, ahol már nem azt az utat követted, mint tervezted. Hol volt a legutolsó olyan pont, amikor biztos voltál a helyzetedben? Gondold végig, milyen utat jártál be ezután.

3. FIGYELD MEG! (MÉG INDIG EGY HELYBEN ÁLLVA!)

Tanulmányozd a terepet és próbáld meg összhangba hozni a térképpel, hogy kitaláld, hol lehetsz. Használd fel az előzetesen vagy a terepen megfigyelt vonalas tereptárgyakat és próbáld meg minél pontosabban behatárolni a területet, ahol lehetsz!

4. NE INDULJ EL KONKRÉT TERV NÉLKÜL! GONDOLKODJ! GONDOLJ KI TERVET! (EGY HELYBEN ÁLLVA!)

A megfigyelések és a lehetséges úttévesztés helyének végiggondolása után gondolj ki egy tervet. CSAK AKKOR INDULJ EL, HA VAN TERVED!

Végig kell gondolni, mi a jobb, helyben maradni vagy elindulni? Általában jobb helyben maradni, ha számíthatunk rá, hogy keresni kezdenek. Jobb viszont elindulni, ha

• a terület nem biztonságos;
• rossz idő közeledik;
• olyan helyen vagy, ahol nehezen lehet téged észrevenni;
• nem valószínű, hogy valaki keresni kezd a következő órákban.

Ha végképp nincs ötleted, akkor gondold végig: Magyarországon nem lehet huzamosabb ideig „elveszve maradni”, ha nem sérültél meg és képes vagy legalább minimális sebességgel haladni. Ugyan nem feltétlenül találod meg az úticélod vagy találsz vissza pontosan a kiindulópontodra, de mindenképpen találsz valamilyen, a helyzeted meghatározásában segítő dolgot, ha:

• folyamatosan lefelé tartasz, ha hegyek között vagy;
• folyamatosan egy meghatározott irányba tartasz, ha a domborzat sík vagy hullámzó;
• ha találsz egy utat, azt követed. (Kereszteződéseknél válaszd mindig a nagyobb, jobban kijárt utat.)

Nagy a valószínűsége, hogy maximum egy-két órán belül találsz:

• embereket;
• országutat, autókat;
• jelzett utat vagy valamilyen jellegzetes tereptárgyat;
• települést.

Minden esetben énekelj! Mindegy, milyen a hangod, legalább csinálsz valamit és könnyebb is téged megtalálni. Érdemes persze néha abbahagyni és hallgatózni: hátha már közel a segítség és te hallod meg az ő hangjukat!

Ha nem esel pánikba és követed ezeket a tanácsokat, az országon belül biztos, hogy megúszod a kalandot!

Tanulj a helyzetből!

Minden eltévedés fantasztikus alkalom arra, hogy sokat tanulj magadról és a tájékozódásról. Hogyan élted meg a helyzetet? Sikerült logikusan végig gondolni a helyzetet és a lehetőségeket vagy eluralkodott rajtad a pánik? Visszatekintve mindig a lehető legjobb döntést hoztad? Mi okozhatta, hogy eltévedtél? Legközelebb mit csinálhatsz másképpen, hogy ne kerülj ugyanilyen helyzetbe?

Az eltévedés megelőzésével, eltévedéskori teendőkkel kapcsolatban több amerikai oldal ad nagyon jó tanácsokat, de az egyik leghasznosabbnak az amerikai Erdészeti Szolgálat összefoglalása bizonyult a témáról. Érdemes megismerni a STOP módszert, amely ebben a bejegyzésben is ki lett fejtve. Egy hosszabb bejegyzésben a 1st Special Response Group oldalán az eltűnt személyek kereséséről is hasznos dolgokat lehet olvasni.

Másnak is megmutatnád? Oszd meg!