Távolságmérés térképen és terepen
A távolság mérése nagyon fontos térképen és a terepen is. Térképen meg tudod határozni, milyen hosszú legyen a túra, vagy azonosítani tudsz tereptárgyakat. Terepen pedig sokszor szükség van rá a pontos tájékozódáshoz vagy például a hátralévő út idejének kiszámításához. Milyen technikái vannak a mérésnek, ha papírtérképet használsz?
Távolságmérés a térképen
A térképen több célja is van a távolság mérésének. Túra tervezésekor lemérheted a tervezett távot, hogy minden résztvevőnek megfeleljen a túra hossza, és a kirándulás a rendelkezésedre álló időkeretbe is beleférjen. Túra közben is szükség lehet rá, ha olyan helyen kell tájékozódnod, ahol nagyon fontos a pontos távolságmérés, például jellegtelenebb területen kell biztosan megtalálnod egy keresett elágazást. És persze túra közben így tudsz válaszolni az állandóan felmerülő kérdésre: „mikor érünk oda?”.
Távolságmérésre használható eszközök a térképen
A térképen felmerülhet egyenes vagy görbe (kanyargó) szakaszok hosszának mérése. Egyenes lehet, amikor egy nyiladék vagy egy út viszonylag egyenes szakaszokból áll. Ha pedig kanyarog az út, akkor ennek a vonalát jó a lehető legpontosabban követni.
Az egyenes szakaszok esetében könnyebben és gyorsabban lehet boldogulni és valószínűleg az eredmény is pontosabb lesz. Az egyes egyenes szakaszokat kell lemérni, majd a szakaszok hosszát összeadni. A legjobb mm-ben meghatározni a távot, majd az egész táv lemérése után átszámítani a méretaránynak megfelelően.
Az egyenes szakaszokat meg tudod mérni vonalzóval, egy papírszelettel vagy akár egy körzővel lépegetve. Általában a tájoló egyik oldalán is van cm-beosztás, az is használható erre a célra.
Nem egyenes, kanyargó szakaszokat tudsz mérni cérnaszál vagy akár fűszál segítségével, amit a lehető legpontosabban ráfektetsz az útra. Valószínűleg ezt a két technikát kombinálva kell alkalmaznod, hogy az egész keresett útszakasz hosszát meghatározd.
Az a cél, hogy a hosszakat összesítsd vagy mm-ben/cm-ben, vagy egy fonal/fűszál hosszában. Ha megvan, akkor ezt rámérheted az aránymértékre vagy számolhatsz a méretarány segítségével, hogy megkapd a valódi, terepi úthosszt.
Aránymérték használata
A térképek aránymértéke a jelkulcs alatt vagy mellett található. Egy szakaszt ábrázol, két vonal között fekete és fehér kisebb szakaszok osztják egyforma részekre a bemutatott távolságot. A feltüntetett távolság függ a térkép méretarányától. A turistatérképeken ez jellemzően 500 m vagy 1 km.
Oda kell figyelni, mert lehet, hogy a térképen van melléktérkép is, aminek eltérő lehet a méretaránya, és ilyenkor két aránymértéket is találhatsz! Szöveggel mindig odaírják, hogy melyik vonatkozik a főtérképre és a melléktérképre.
Általában 5 részre van osztva a szakasz, a kisebb részek értelemszerűen 100 vagy 200 m-t jeleznek. Néha ezek közül a legelső még kisebb szakaszokra van osztva, lehetővé téve a még pontosabb mérést.
A mm-ben lemért, papírra berajzolt vagy fonallal kimért távolságot rá kell mérni az aránymértékre, és megszámolni, hányszor hosszabb nála. Az utolsó rész hossza, amikor a mért távolság már kisebb, mint az aránymérték, a fekete-fehér szakaszok segítségével becsülhető.
Távolság számítása a méretarány segítségével
Ha a hosszt ki tudod fejezni mm-ben vagy cm-ben, akkor a térkép méretaránya alapján egy szorzással tudod kiszámolni a távolságot.
Példa: 125 mm-t mértél az út hosszára. A térkép méretaránya 1:60.000, azaz 1 mm a térképen 60 m a terepen. Így a táv 125 * 60 = 7500 m.
Görgős távolságmérő használata
A görgős vagy gurulós távolságmérő nagyon praktikus eszköz, amivel nagyon gyorsan lehet távolságot mérni. A belsejében koncentrikus körökből álló skálalapot látsz, amik különböző méretarányú térképekhez használhatók. Az eszköz mutatója kapcsolódik az aljában lévő kis fogaskerékhez, ezt kell végigvezetni a mérendő útvonalszakaszon.
Oda kell figyelni, hogy a mérés kezdetekor a mutató a nulla értéken álljon, és hogy jó irányba görgesd. Érdemes nem elsietni a mérést, és a lehető legpontosabban követni az út vonalát.
A mérés végén – ha van az eszközön megfelelő skála – közvetlenül km-ben mutatja a terepi távolságot.
Ha nincs megfelelő méretarányú skála, akkor is lehet használni az eszközt, és a legközelebbi skálabeosztást megkeresni, aminek az értékét könnyű arányosítani a szükséges méretarányhoz.
Ilyen görgős távolságmérő ma már létezik digitális kivitelben is, ahol könnyen beállítható vagy kiválasztható a térkép méretaránya. Az ilyen eszközöknél a használat irányára sem kell figyelni, mert biztosan nem rontod el.
Távolságmérés térben
Ha belegondolsz a távolságmérésbe, akkor röjöhetsz, hogy mivel felülnézetből vizsgáljuk az utak hosszát, ezek nem a valós távolságot fogják kiadni. A térkép felülnézeti képe nem veszi figyelembe az utak három dimenziós „tekergését”. A valós úthossz így mindig hosszabb lesz, mint a térképen mért. Szerencsére gyalogtúrán ezzel nem kell foglalkoznod, mert a különbség legfeljebb néhány tíz méter egy kb. 25-30 km-es útvonalon. Ennél biztosan pontatlanabb lesz az eredeti mérésed is…
Távolság meghatározása digitális térképen
A túra tervezésekor a legkönnyebb egy online elérhető térképen bejelölgetni a pontokat, és ha útvonalat terveztetsz, csak le kell olvasni, milyen hosszú lesz várhatóan a túra. Több ilyen weboldal és app is létezik, ahol meg tudod határozni a túra hosszát. Ugyanilyen módon a túra közben is figyelni tudod egy-egy pontig a hátralévő távot, amiből a várható érkezést könnyen ki tudod kalkulálni.
Tapasztalataink szerint már nincsenek nagy eltérések a papírtérképen mért és az online térképeken meghatározott távolság adatok között. Érdemes azért mindkettőt ellenőrizni, hogy legalább nagyságrendileg egyeznek-e. Könnyen kiderülhet, hogy például a túra tervezésekor, amikor a térképet bogarásztad, elfelejtetted, hogy nem a „szokásos” 1:40.000-es térképpel van dolgod, hanem 1:25.000-essel (túl rövid lesz a tervezett túra) vagy 1:60.000-essel (sokkal hosszabb lesz a tervezett túra).
A térképet kezelő szoftverek, appok sokszor becsült időtartamot is kalkulálnak az adott táv megtételére, de ha nem vagy pontosan tisztában a számítási módszerrel (ez mindegyik esetében más lehet!), akkor ezt minden alkalommal ellenőrizd és számold ki magad.
Távolságmérés a terepen
A terepen a távolságmérésnek általában a tájékozódásban van szerepe. Például lemérted a térképen, hogy 300 métert kell még megtenned egy kritikus elágazásig.
Távolság mérése lépésszámlálással
A távolság mérésére a leggyakoribb módszer a lépésszámlálás. Ha gyakorlatot szerzel benne, nagyon pontosan tudsz távolságot mérni, de ennek van néhány feltétele.
A legfontosabb, hogy ismerd a lépésed hosszát. Ezt elegendő egyszer megmérni, aztán ennek az értékét módosítani, ha szükséges.
Az egyik legpontosabb megoldás, ha egy kevéssé forgalmas országút két kilométerjelzése között haladsz egyenletes tempóban és számolod a lépéseidet. Ha ilyen helyszín nehezen elérhető, akkor pl. Google térképen is kimérhetsz egy legalább 500-800 m hosszú távot, aminek a kezdő- és végpontját is nagyon pontosan, egy méter alatti pontossággal azonosítani tudod a terepen (pl. épületek sarka egy utcában).
A gyakorlatban az vált be legjobban, ha csak „az egyik lábadat” számolod. Az eredményt aztán 1 km-es táv esetében a legjobb 10-zel osztani, így 100 m-re kapod meg a lépéseid számát. Érdemes többször is mérni, aztán átlagot számolni. A legelső kísérleteknél úgysem tudsz természetes járással sétálni, mert túlságosan figyelsz a lépéseidre.
Ez azonban csak egy ideális, elméleti szám! A lépéshossz függ a sebességedtől, a talaj minőségétől, az út lejtésétől vagy emelkedésétől, a fáradtságtól, a cipelt felszerelés súlyától, az évszaktól is. Ezért érdemes először ezzel a lépéshosszal kiszámolni a keresett távolságot (pl. ha 100 m 70 lépés, akkor 300 m 210 lépés), aztán módosítani az egyéb tényezőket figyelembe véve (várhatóan több vagy kevesebb lesz?).
A lépésed lejtőn lefelé biztosan hosszabb, felfelé rövidebb. Fáradtan, nagyobb súlyt cipelve rövidebbeket lépsz. Más lesz a lépéshossz a különböző talajtípusokon, illetve a sáros vagy csúszós útfelület is erősen befolyásolja.
A sok, módosító tényező ellenére a lépésszámlálás meglehetősen megbízható módszer lehet, és idővel-tapasztalattal biztos, hogy egyre pontosabban tudsz majd mérni.
Távolság mérése időméréssel
Ha kicsit hosszabb távolságot kellene meghatároznod, mint 300-400 m, mert nincs semmilyen, tájékozódásra alkalmas támpontod a célhoz ennél közelebb, akkor az időmérés a következő legjobb módszer. Mindenképpen ezt válaszd, ha lépésszámlálásnál akkora érték jön ki, amit nagyon nehéz követni.
Ugyanúgy, mint a lépéshosszt, le tudod azt is mérni, mennyi idő alatt teszel meg sík területen 1 km-t, ebből kiszámítva pedig 100 m-t. Ennél a módszernél is vedd figyelembe, hogy nagyon sok tényező módosíthatja az értékét: ha nem síkban haladsz, esetleg jégen vagy sáron kell csúszkálnod, homokban küzdesz, lejtőn lefelé vagy felfelé mész.
Mindkét esetben valószínű, hogy a méréseid nem teljesen pontosak. Viszont minden esetben sokkal jobb mérni, mint vaktában, mindenféle támpont nélkül haladni.
Ahhoz pedig, hogy később „érezd” a távokat, mindenképpen gyakorolni kell. A távolság „érzése” nem alakul ki magától.
Mekkora túratáv kinek való?
Ha a túrakiírásokat nézegeted, a túráknál két adatot szoktak megadni: a túra távját és a szintemelkedést. Mindkét adat sokat elárul a túra nehézségéből.
Ha figyelmen kívül hagyjuk a szintemelkedés értékét, akkor a túratávok jellemzői magyarországi túrahelyszíneken:
maximum 7-8 km: nagyobb séta vagy nagyon könnyű túra. (jellemzően maximum 200-250 m szintemelkedéssel). Egészségesen – kortól és túratapasztalattól függetlenül – mindenki végig bírja sétálni.
maximum 12-15 km: könnyű túra (jellemzően maximum 500 m szintemelkedéssel). Ezen a túrán az egészséges, de tapasztalatlan túratársak már lehet, hogy kellemesen elfáradnak.
maximum 20-24 km: közepes nehézségű túra (jellemzően 600-1000 m szintemelkedés). A táv lehet kicsit hosszabb is, ha kevesebb a szintemelkedés. Az átlagosan sportos túratársakkal is teljesíthető, habár valószínűleg a résztvevők elfáradnak. Általában egész napos túrák, természetesen pihenőkkel nap közben.
25 km felett és/vagy 1000 m szintemelkedés feletti túrák már tapasztalt túrázóknak valók, nem ilyennel érdemes kezdeni. Ilyet már csak több túrával a hátad mögött vagy aktív sportolóként érdemes bevállalni.
30-35 km feletti, illetve 1200-1500 m szintemelkedést meghaladó túrák az átlagos túrázóknak már nehezek, nagyon elfáradnak. Meglepő módon ugyanilyen nehezek a hosszú, de 200-300 m szintemelkedést nem meghaladó, szinte csak sík területen haladó túrák is.
Ha szeretnél biztos alapokat a tájékozódáshoz, neked ajánljuk a Térképolvasó online kurzusunkat!
Térképolvasás túrázóknak online kurzus
Kezdő tájékozódóknak egy helyen minden információ a turistatérképekről. Neked való, ha szeretnél megtanulni térkép alapján tájékozódni a kirándulásokon, és nem elégszel meg azzal, hogy a GPS-en követsz egy nyilat vagy vonalat. A végére minden kis szösznek tűnő dolgot érteni fogsz a térképeken!
