A térkép tájolása

A tájékozódás két fontos elemből áll. Egyrészt tudod hol vagy, azaz az álláspontodat a térképen is ismered. Másrészt a térképen kinézett út vagy irány alapján meg tudod állapítani, merre kell indulnod a valóságban. A térkép tájolása ebben ad alapvető segítséget. Milyen módszerekkel tudod megtenni?

Ha még nem vagy gyakorlott túrázó, a legjobb friss térképpel elindulni és jelzett turista utakon kirándulni. A jelzések követése az ország nagy részén nem túl nehéz, és nem igényel különösebb tájékozódási ismereteket.

Ha valamennyire tudsz térképet olvasni: ismered az utak jelzéseit, átlátod a szintvonalakat, felismered a térképi jeleket, akkor a jelzett utak követése könnyű lesz.

Kritikus tájékozódási helyzetek, amikor fontos a térkép tájolása

Kritikus helyzetek még jelzett turistautak követésekor is adódhatnak. Ezeket gyakorlott túrázók is elrontják néha. Két olyan kiemelt helyzet van, amikor fokozottan kell figyelni egy túrán:

• Induláskor, de nem csak a túra kezdetekor, hanem minden megállás, pihenő után is.
• Útelágazásokban, főleg, ha több jelzett és jelzetlen út is találkozik.

Ezekben a helyzetekben nagy segítség a térkép gyors tájolása.

Mit jelent a térkép tájolása?

A térkép tájolása az a folyamat, amikor addig forgatod a térképet, amíg a térképi és a terepi irányok megegyeznek.

Hogyan tájold a térképet?

A térkép tájolásának előfeltétele, hogy azonosítani tudd a térképen azt a helyet, ahol állsz. Ez a túra indulásakor remélhetőleg nem gond, valószínűleg egy állomás vagy parkoló.

Túra közben, pihenő utáni induláskor vagy egy útelágazásba érkezéskor pedig minden alkalommal meg kell határoznod hol vagy, az addig bejárt utat a térképen is követve. Túra közben tehát folyamatosan figyelned kell a térképet és a terepet, hogy a helyzeted folyamatosan ismerd.

Felmerülhet, hogy az aktuális álláspontod ismerete nélkül is lehet-e térképet tájolni, ennek azonban nem sok gyakorlati értelme van. Ha a térképen nem tudom azonosítani a helyzetem, akkor ugyan egyezhetnek a terepi és térképi irányok, de nem fogom tudni, merre kell elindulnom.

Az álláspontod ismeretében a térkép helyes irányba forgatásának több módja is lehetséges.

Térkép tájolása tereptárgyak alapján

Olyankor használhatod ezt a módszert, ha jellegzetes, a térképen és a terepen is egyértelműen azonosítható tereptárgyakat látsz. Lehet ilyen egy kút, az erdő sarka, kilátó, templom tornya, stb. Nagyon megkönnyíti a helyzetet, ha a közelben szalad egy út vagy vasútvonal, amit hosszan látsz.

A megfigyelt tárgy térképi jelét és az álláspontodat kösd össze képzeletben egy egyenessel. Forogj addig a térképpel, amíg ennek az egyenesnek a meghosszabbítása rámutat a tereptárgyra. Ha út vagy vasútvonal van a közelben, akkor forgasd addig a térképet, amíg ezek vonalai közel párhuzamosak a térképen és a valóságban (legalábbis a hozzád legközelebb eső részen).

Könnyebb úgy megfelelő irányba forgatni a térképet az elején, hogy szemmagasságba emeled, és figyelsz rá, hogy vízszintes legyen. Így pontosan addig foroghatsz, amíg a térképen képzeletben bejelölt egyenes folytatása rámutat magára a tereptárgyra.

A tájolást mindenképpen ellenőrizd legalább még egy tereptárgy megirányzásával. Minél több olyan dolog van, amivel el tudod végezni ezt a feladatot, annál pontosabb lesz a térkép tájolása.

Egy erdei megállás során a térkép beforgatásához figyelembe vehetsz nagyon sok dolgot:

• ha van bármilyen emlékmű, vadetető, épület, rom vagy egyéb mesterséges tereptárgy a közelben, ami a térképen is megtalálható;
• távolabbi, egyértelműen azonosítható dolgok, mint például egy kilátó vagy templomtorony;
• ha útkereszteződésben állsz, akkor a jelzett utak vagy erdészeti utak vonala;
• közeli patak folyásiránya;
• domborzati jellegzetesség, például erős emelkedő vagy lejtő valamelyik irányban.

Térkép tájolása iránytű vagy tájoló segítségével

Ha nincsenek a környezetedben jól látható tereptárgyak, amiket a térképen és a terepen is azonosítani tudsz (mert például az útelágazásban mindent lomb takar minden irányban), akkor iránytűre vagy tájolóra van szükséged.

Az iránytűt vagy tájolót tartsd vízszintesen, és várd meg, amíg a mágnestű megáll. A mágnestű színezett része ekkor északi irányba mutat. Tájolás közben figyelned kell arra, hogy a közelben ne legyen semmi, ami befolyásolja az iránytű pontosságát (nagyfeszültségű vezeték, nagy vastárgy, gázvezeték, mágnes a ruházatban, másik tájoló stb.).

Ezután kell a térképet addig forgatnod, amíg a térképi észak megegyezik a mágnestű által mutatott északi iránnyal. Lehet, hogy az első próbálkozások során könnyebb lesz nem a térképet forgatni, hanem a térképet kézben tartva egy helyben forogni.

Ha tájolót használsz ehhez a feladathoz, akkor fontos, hogy ilyenkor nem kell a szelence aktuális helyzetével foglalkozni. Kizárólag a mágnestűt kell figyelned, függetlenül a tájoló többi részétől. Ha a mágnestű a térképi észak irányába mutat, akkor a térkép tájolva van.

Térkép tájolása mutatós óra segítségével

Ha az eddigi módszereket nem tudod használni, mert nem látsz jellegzetes tereptárgyakat és nincs nálad iránytű sem, de az égen látszik a Nap, akkor egy mutatós óra a segítségedre lehet az északi irány meghatározásában.

Ha nincs mutatós órád, az is jó, ha lerajzolod egy papírra a pontos időt mutató órát. Az északi irány meghatározása ugyanúgy sikerülni fog!

Az órát vízszintesen tartva forgasd úgy, hogy a kismutató a Nap felé nézzen. Ezután nézd meg azt a szöget, amit a kismutató és egy elképzelt, a 12-esre állított mutató bezár egymással. Ha ezt a szöget megfelezed, a felezővonal mutatja az észak – déli irányokat. Az északi irány mindig az, amelyik távolabb van a kismutatótól, azaz a nap irányától.

Nyári időszámítás esetén az óraállítást figyelembe kell venni, azaz a kismutatót gondolatban vissza kell állítani egy órával.

Ezt a módszert érdemes többször gyakorolni, és legalább az első néhány alkalommal, amikor kipróbálod, iránytű segítségével ellenőrizni.

Ha sikerült meghatározni az északi irányt, akkor ennek megfelelően kell a térképpel is forognod, amíg a térképi északi irány megegyezik a megállapított északi iránnyal.

FONTOS! Az utóbbi két módszernél a térképi és a mágneses északokat forgatod össze. Valószínűleg már tudod, hogy ezek nem egyeznek meg! Jelenleg Magyarország területén kb. 5° eltérés van közöttük, de ekkora eltéréssel még jól fogod tudni használni ezt a módszert. Ha már gyakorlottabb vagy, akkor tudod is kezelni a mágneses elhajlást.

Nem megbízható módszerek az északi irány meghatározására

Biztosan hallottál már különleges módszerekről, hogyan határozhatod meg az északi irányt. Ezek között több olyan van, ami nem megbízható!

Lehet, hogy találsz olyan fát, aminek az északi oldalán van, vagy ott vastagabb a moha, de ebben nem lehet megbízni. A moha megtelepedését sok tényező befolyásolja, például a domborzat, az uralkodó szélirány, a környező növényzet. Ugyanilyen megbízhatatlan a kivágott rönkök évgyűrűinek vastagsága, a fák ágai sűrűségének, a fakéreg repedezettségének vizsgálata.

Ezeket a módszereket NE használd a térkép tájolásához.

Mire jó a térkép tájolása?

Ha ismered az álláspontodat és tájoltad a térképet, akkor minden „a helyére kerül”. Azonosítani tudod a látható tárgyakat, domborzati elemeket. Egyértelműen el tudsz indulni a térképen kinézett úton, mert biztosan meg tudod határozni az irányát, és pontosan azonosítani tudod.

Ha a térkép tájolva van, akkor a követendő út pontosan ugyanarra van a valóságban, ahogyan azt látod a térképen.

Emellett még arra is jó, ha szeretnéd tudni a terepen egy patak vagy messzebb látható hegycsúcs, esetleg település nevét. A tájolt térkép segítségével ezeket az információkat könnyen megtalálod. Amerre látod a keresett objektumot, abban az irányban kell a térképen is nézelődni.

Ha a túra során a térkép folyamatosan a kezedben van és folyamatosan követed rajta az álláspontodat, akkor nem fogsz sosem eltévedni!