Irányszög meghatározása
Ha térképpel és tájolóval akarsz tájékozódni, minden, tájékozódással kapcsolatos feladat esetében hallhatod, hogy „meghatározzuk az irányszögét”. De mi az az irányszög és hogyan határozd meg?
Mi az az irányszög?
Az irányszög két irány által bezárt szög.
Az egyik az északi irány. Mivel háromféle északi irányt különböztetünk meg, ezért már most sejtheted, ez sem lesz olyan egyszerű. Ha irányszögről beszélsz, mindig egyértelműen meg kell határoznod, melyik északi irányt tekinted a viszonyítás alapjának.
A másik irány ennél egyértelműbb: annak a dolognak az iránya, aminek az irányszögét szeretnéd meghatározni. Ez lehet egy közeli kereszteződés, de lehet egy csúcs a távolban. (Az ábrán fekete nyíl jelez három példát erre a tetszőleges irányra.)
Ezt a két irányt kell tehát összehasonlítani, és az általuk bezárt szög az irányszög.
A háromféle irányszög
Mivel háromféle északi irányt veszünk figyelembe, így háromféle irányszöget tudsz meghatározni.
A terepen a tájoló mágnestűje a mágneses északot mutatja, a terepi méréseknél tehát tájolóval a mágneses irányszöget tudod meghatározni. Ennek a neve mágneses azimut.
A térképen a hálózati, azaz térképi északot látod bejelölve (amiről olvashattad, megegyezőnek tekintjük a földrajzi északi iránnyal), tehát a térképi irányszöget tudod meghatározni. Ha valaki általánosan említi az irányszöget, nem pontosítja, melyik északi irányhoz viszonyít, akkor ezt érti alatta.
Irányszög terepen és térképen
Az irányszög pontosan ugyanakkora a térképen és a terepen (azaz a térképünk szögtartó), így remekül tudod használni a terep és a térkép egyeztetésére, azaz tájékozódásra. Az irányszög ugyanannyi, függetlenül a térkép méretarányától és a vizsgált pont tőlünk való távolságától.
Irányszög mérése a terepen
A terepen a mágneses északhoz tudsz viszonyítani, és a vizsgált tereptárgy mágneses irányszögét, azaz mágneses azimutját tudod meghatározni. Ezt a két irányt a mágnestű és a vizsgált tereptárgyra irányzott irányvonal mutatja.
A méréshez a tájolót vízszintesen kell tartanod (ez nagyon fontos!), és az irányvonalat a tereptárgy felé kell irányítanod. Az irányvonallal meg kell céloznod a tereptárgyat, például egy templomtornyot, csúcsot, emlékművet. Néha ez nem olyan egyszerű és egyértelmű, mert nagy a tereptárgy.
Például lehet, hogy egy kőfejtőnek érdemes kinézni az egyik „szélét”, ha az a térképen is egyértelműen jelölve van. Ha olyan hegycsúcs (kúp) felé akarsz mérni, aminek lapos a teteje, és nincs rajta semmilyen kiemelkedő pont (pl. torony, antenna stb.), akkor biztosan tudhatod, hogy pontatlan lesz a mérés. Sokszor még így is megfelelő a tájékozódáshoz, de a pontatlanságnak tudatában kell lenned.
Ha sima laptájolód van, akkor a legjobb módszer, ha magad elé emeled a tájolót, és a tájoló középvonalát (az irányvonalat) továbbvetíted a tereptárgyra. Ha ez megvan, és úgy érzed, pontosan arra mutat, akkor próbálj meg mozdulatlanul állni. Az irányszög meghatározásához a szelencét addig kell forgatnod, amíg a szelence aljára festett piros nyíl pontosan a mágnestű alá kerül. Ehhez többször felváltva kell ellenőrizned, hogy az irányvonal jó irányba mutat-e, és hogy a szelence pontosan be van-e forgatva.
Ha tükrös tájolód van és a tükröt egy kicsit lehajtod, akkor a tájolót magasabbra emelve is nagyon jól rálátsz a mágnestűre. Így egyszerre láthatod az irányzott tereptárgyat, a mágnestűt és a szelence állását. A tájoló lapja és a tükör között van egy kis nyílás, ahol ki tudsz nézni és irányozni tudsz, illetve a tükröt tartalmazó fedél tetején is van egy kis bevágás ugyanilyen célra. Ezért tudsz vele pontosabban mérni, mint a sima laptájolóval, mert egyszerre látsz mindent.
Ha a helyére tekerted a szelencét, akkor már elmozdulhatsz (akár foroghatsz is), és le tudod olvasni a mágneses irányszög értékét. Ilyenkor a mágnestűt már nem kell tovább figyelned. Az azimut értékét ott látod, ahol a tájoló alaplapján, a középen berajzolt irányvonal metszi a szelence fokbeosztását. Általában a fokbeosztás átlátszó tárcsája alatt egy kis vonalat is látsz, ami az irányvonal meghosszabbítása, és a leolvasást könnyíti.
Érdemes ellenőrizni a kapott értéket. Ha észak felé nézel, és az azimut 316° – 359° vagy 0° – 45° között van, akkor a keresett irány nagyjából előtted van. Ha a mért érték 46° – 135° között van, akkor jobbra, ha 136° – 225° között, a hátad mögött, ha 226° – 315° között, akkor pedig balra található a vizsgált tereptárgy.
Irányszög mérése a térképen
A térképen a térképi irányszöget tudod leolvasni. Mivel ilyenkor a térképpel foglalkozol, a mágnestű állását hagyd figyelmen kívül.
A térképet érdemes letenni egy asztalra vagy valamilyen vízszintes helyre, ahol jól átlátod. Ismerned kell a saját álláspontodat és azt a pontot, tereptárgyat, aminek az irányszögét keresed. Amikor először csinálod, érdemes lehet ezeket össze is kötni, hogy lásd a vonalat a térképen.
Tedd rá a tájolót a térképre úgy, hogy a saját álláspontod felől a keresett tárgy irányába mutasson az irányvonal. Ha behúztad a vonalat, akkor a tájoló irányélét (azaz egyenes szélét) fektesd a vonal mellé. Minél pontosabb vagy, annál pontosabb lesz a mérés.
Ezután kell foglalkoznod a szelencével. Tekerd addig, amíg a szelence aljára felrajzolt irányhárfa vonalai és a ráfestett piros nyíl a térkép északi irányába mutatnak. Lehet, hogy kicsit érdemes elcsúsztatni a tájolót a behúzott vonal mentén, hogy az irányhárfa valamelyik vonala éppen egy hálózati vonalra kerüljön, így lehet a legpontosabban mérni. Ha ellenőrizted, hogy jó az irány, a tájoló ráfekszik a vonalra, a szelence pedig megfelelően be van tekerve, akkor le tudod olvasni az irányszög értékét.
A mágneses azimut és az irányszög egyeztetése
Ha ismered a háromféle északi irányt, akkor tudod, hogy a leírt módszerrel Magyarországon 2021-ben nem egyezik meg teljesen pontosan a mágneses azimut és az irányszög értéke, hiába ugyanazokat a pontokat vizsgálod terepen és térképen. Az eltérést az okozza, hogy a mágneses északi irány nem egyezik meg a térképi északi iránnyal, tehát más-más irányhoz viszonyítottál. A kétféle irányszög eltérését kezelned kell a pontos méréshez.
A térképi északi irányhoz képest Magyarországon a mágneses észak kb 5°-kal mutat keletebbre, tehát a mágneses azimut mindig kisebb lesz, mint az irányszög.
Ha a terepen mért azimuthoz hozzáadsz 5°-ot, akkor megkapod az irányszöget, ha a térképen mért irányszögből kivonsz 5°-ot, akkor megkapod a mágneses azimutot.
Ha nem akarsz mindig számolgatni, akkor van lehetőséged ezt „korrigálni” és a tájolóról egyből a térképi irányszöget leolvasni.
Ha belefér a tájékozódási feladatba az 5°-os eltérés, akkor nem kell ezzel a különbséggel foglalkoznod. Ha valamiért nagyon pontosan kell az irányszöget meghatározni, akkor viszont számolnod kell vele és kezelned kell! A terepen turistaként ritkán adódik olyan helyzet, amikor ennyire pontosan kell mérni. Túra közben tehát egyelőre (2021-ben) nem kell vele számolnod. Majd megtanulod 10 év múlva, ha szükséges!
Mire jó az irányszög?
Joggal kérdezheted, mire jó, ha megvan ez az adat?
- a terepen mért irányszöget rámérheted a térképre, így a saját álláspontodból kiindulva azonosíthatsz tereptárgyakat, vagy ismert tereptárgyakhoz viszonyítva meghatározhatod a sajátodat;
- a térképen mért irányszöget megvizsgálhatod terepen és megnézheted, merre mutat, így azonosíthatsz például utakat vagy egyéb tereptárgyakat;
- bonyolultabb térképi szerkesztéseket is végezhetsz, amik segítségével meghatározhatod a térképen az álláspontodat vagy egy másik pont helyét.
A felsorolt helyzetek mind előfordulhatnak tájékozódás közben, ezért nagyon fontos, hogy az irányszögmérést pontosan és magabiztosan végre tudd hajtani.
