Iránytű vagy GPS?
Felmerül a kérdés, miért kell vagy érdemes megtanulni térképet olvasni és iránytűvel, tájolóval tájékozódni, ha már mindenki zsebében ott lehet egy GPS. Vagy fordítva: miért kell bogarászni egy eszközt, ha térképolvasó mester valaki. Néhány érv és a tanulság: a legjobb mindkét módszert alaposan megismerni, és mindkettő előnyeit kihasználni.
A két tájékozódási módszert nagyon sok szempontból össze lehet hasonlítani, mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Ahhoz viszont, hogy tudd, milyen helyzetben melyikre tudsz támaszkodni, mikor jobb egyik vagy másik, mindkettőhöz értened kell. Tudnod kell magabiztosan térképet olvasni, és ismerned kell az eszközöd működését is. Így mindkét módszernél tudod, hol vannak a határaik, ahol jó váltani közöttük. Általában azok vitatkoznak és érvelnek az egyik oldal mellett, akik nem tudják vagy nem merik használni a másikat. A többiek kezében békésen megfér mindkettő!
Megfontolandó érvek
Nagyon sokan hasonlítják össze az iránytűt a GPS-szel, de ennek nem sok értelme van. Az iránytű vagy tájoló a mágneses északi irányt mutatja meg, a GPS pedig a pillanatnyi helyzet koordinátáit. A kettőnek semmi köze egymáshoz.
Túrázóként mindkét eszköz esetében kulcsfontosságú a térkép, amivel használjuk – papírtérkép a tájolóhoz és digitális térkép a GPS-be. Mindkét térképre igaz, hogy minél jobb minőségű, részletesebb, informatívabb, annál könnyebb a tájékozódás. A használatukhoz szükséges eszközöket önmagukban tehát nem sok értelme van összehasonlítani, és mérlegre tenni, melyik jobb. A cikkben a jellemzők összevetésekor feltételezzük, hogy mindkettő esetében jó minőségű térképpel használjuk.
Energiaellátás
Ha bármilyen elektronikus eszközt használsz a tájékozódáshoz, az energiát igényel. Elemeket, akkumulátorokat kell magaddal cipelned, olyan mennyiségben, hogy biztonságban lehess: mindig van mivel „etetni” a szerkezetet. Hideg időben még kritikusabb a helyzet, mert sokkal hamarabb megadhatják magukat. Ha a telefonodat használod tájékozódásra, akkor még azt is kockáztatod, ha lemerül, nem tudsz segítséget kérni. A térkép és az iránytű mindig működik, sosem merül le, nem kell elemeket vagy akkumulátorokat használni hozzájuk.
A felszerelés, amit cipelsz
Van nálad egy mobiltelefon. Túra GPS. Power bank, elemek, akkumulátorok, minden eszközhöz külön. Külön töltő minden akkumulátortípushoz. Esetleg menő napelemes töltő. További kütyük, például egy tracker, ami csak az útvonaladat rögzíti. Na jó, lehet, hogy ennyi minden azért nem lapul a táskában… De az elektronikus eszközökhöz további extra alkatrészek tartoznak, és ezeket mind cipelned kell. És persze vigyázni rájuk, hogy ne ejtsd el, ne veszítsd el, ne törd el őket.
A tájoló persze ugyanígy érzékeny dolog, erre is vigyázni kell. Ha leejted vagy erős mágnes közelébe kerül, használhatatlanná is válhat akár. A térképre is jó vigyázni és tokban tartani, de azért az előzőekkel összehasonlítva sok baj nem érheti.
Ár
Akár okostelefont, akár túra GPS-t használsz, az nem olcsó. Ráadásul folyamatosan kopnak, használódnak, tönkremennek, időnként újat kell venni.
Ha veszel egy tájolót, az akár évtizedekig is jó lehet (vagy éppen te is nagypapádtól örökölted, amit használsz?). Nem várhatók nagy technológiai ugrások, és a design sem fog kimenni a divatból. A térképek ugyan fogyóeszközök, de azért az előzőkkel összehasonlítva olcsók.
Használat kellemetlen időjárásban
Ha a térképedet vízálló tokba teszed, akkor az mindenféle időjárási körülmények között „működik”. Nem kell arra figyelned, hogy szárazon tartsd, nem kell melegítened a kezeddel, egész nap tudod használni. A tájoló sem lassul be hidegben és nem kell melegítened a használathoz.
A GPS eszközök elemeit/akkuit viszonylag melegen kell tartani a hosszú távú működéshez (pl. belső zsebben télen), és ha érintőképernyős az eszközöd, az eső szinte biztosan megnehezíti a használatát.
GPS jelek és mágneses erő
Esik az eső vagy sűrű felhők vannak az égen? Nyár van és sűrű a lomb? Egy mély völgyben haladsz? Éppen nem a legjobb a műholdak állása? Elképzelhető, hogy ezek miatt nagyon rossz lesz a GPS jelek vétele. Az iránytűt viszont bármikor, bárhol, akár egy barlangban is használhatod.
Tájékozódási képesség (és friss agy) fenntartása
Ha nem használod a térképes-tájolós tájékozódási tudásod, akkor az kopik. Minél kevesebbet gyakorlod a térképolvasást, annál jobban halványul a képességed. Az agy olyan, mint egy izom – rendszeres edzésre van szüksége. A GPS használata ezt az edzést teljesen kikapcsolja.
A GPS kizárólagos használata károsítja a kritikus gondolkodás és a memorizálás képességét. Csökkenti a szellemi kapacitást és a megfigyelőkészséget. Bizonyos kutatások még azt is kimutatták, hogy a térbeli tájékozódás nem-gyakorlása (azaz pl. csak GPS használata) a hippokampusz sorvadásához vezethet, és nagyobb a kockázata az időskori kognitív betegségeknek, például Alzheimer-kórnak.
Megelégedettség és elismerés
Senki nem fog csodálattal rád nézni csak azért, mert tudsz követni egy nyilat egy kijelzőn. Ha viszont térképpel, tájolóval meg tudsz találni bármit, az egyrészt önmagában is elégedettséggel tölthet el, másrészt sokak szemében egyenesen varázslatnak tűnik!
Nagyobb terület áttekintése
Áttekintheted több nap túraútvonalát, akár egy teljes tájegységet, ha a térképet kiteríted egy nagy asztalra. Kinézhetsz alternatív útszakaszokat, kis kerülőket. Ha közelebb mész a térképhez, a részleteket is jól látod, miközben a nagy egészet is. A GPS kijelzőjén nagyobb területet már nem lehet átlátni, annyira elvesznek a részletek.
Térképek aktualitása
Ha megvásárolsz egy papírtérképet, akkor az folyamatosan avul. Már nem változik rajta soha semmi (hacsak te nem rajzolsz vagy jegyzetelsz rá), egy pillanatnyi helyzetet mutat be. 1 – 2 – 5 – 20 év múlva egyre kevésbé megbízhatók a rajta lévő információk (habár nem minden információ avul el ugyanolyan gyorsan).
A GPS-ben használt digitális térképeket ezzel szemben frissítheted. Az egyes térképektől függ, milyen adatokat használnak, de nagy valószínűséggel te is olyan térképet nézel, ami közösségi szerkesztésű, azaz a népszerű helyszíneken szinte azonnal követi a változásokat.
Térkép nagyítása
Míg a papírtérkép nagyobb terület áttekintéséhez praktikus, nagyítani a digitális térképen tudsz hatékonyabban. Ha egy olyan csomóponthoz érsz, ahol sok út fut össze és még néhány fontos pont is meg van jelölve, a papírtérkép biztosan nem tud mindent pontosan ábrázolni, hiába is nagyítod fel (például nagyítóval vagy még otthon fénymásolóval). GPS-en viszont csak nagyítasz-nagyítasz, amíg minden egyértelmű lesz.
Térképen ábrázolt domborzat részletessége
Papírtérképeknél a méretaránytól függ, mennyire részletes és pontos (kevéssé generalizált) a domborzatrajz, a digitális térképek viszont mind csak elnagyoltan ábrázolják a terep finom változásait. Lehet ugyan szintvonalakat látni, de turistautakról letérve könnyen belefuthatsz mély horhosokba, meredek oldalakba, járhatatlan erdőrészletekbe, még akkor is, ha erősen ránagyítasz a területre. Ezeket a papírtérképek egyértelműen jelölik, mert szükséged van ezekre az információkra a tájékozódáshoz.
Aktuális helyzet meghatározása
Ha éppen fogalmad sincs, hol vagy, a térkép csak korlátozottan tud segíteni. Ismerned kell néhány technikát, hogyan tudod leszűkíteni a területet, ahol tartózkodsz. A GPS ezzel szemben azonnal megmutatja, hol állsz.
Használat tanulása
A térképolvasásnak és a tájoló használatának tanulására időt kell szánni, és folyamatosan gyakorolni kell. Sem a térkép, sem a tájoló nem intuitív: ha a kezedbe veszed őket, valószínűleg nem fogsz magadtól rájönni, mit figyelj, mit forgass és hogyan.
A GPS-t ezzel szemben szinte azonnal követni tudod, ha van arra vonatkozó alapismereted, hogyan működnek az elektronikus, kijelzős eszközök vagy a telefonos appok. Persze itt is vannak trükkök, de ezek ismerete nélkül is egészen jól tudsz boldogulni.
Tapasztalatok
A térképek minősége
A jellemzők összehasonlítása előtt szó esett róla, hogy mindkét eszköz esetében meghatározó, milyen térképpel dolgozol.
A papíron kiadott turistatérképek használhatóságát befolyásolja például, hogy milyen régi a térkép (mikor és mit frissítettek rajta), és milyen a méretaránya (mennyire sok részletet tartalmaz). Tudnod kell, hogy ezek a térképek főként a jelzett utakon való túrázáshoz készültek, ezektől eltávolodva már nem feltétlenül pontosak és aktuálisak.
Magyarországon nincs sok kiadó a hagyományos turistatérképeket tekintve. Vannak olyan területek, amiről esetleg csak egyetlen kiadó, akár 10 évvel ezelőtt megjelentetett térképe elérhető. A „népszerű” tájegységek esetében persze lehet válogatni, de ahová kevesen mennek, ott örülünk, ha egyáltalán találunk papírtérképet. És még így is az ország területének nagyon kis hányadáról érhető el turistatérkép.
A Magyarországon jellemzően használt digitális turistatérképek vagy openstreetmap alapúak vagy a turistautak.hu térképe. Ezek lefedik az egész országot, de ugyanúgy igaz itt is, a sűrűbben járt és turisztikailag érdekesebb területek jobban, gyorsabban követik a változásokat. Ezek ingyenesen letölthetők a legtöbb esetben.
A használat sorrendje
Elindulhatsz úgy túrázni, hogy előtte nem tekintetted át a túra teljes útvonalát papírtérképen, nem nézted át a kritikus pontokat, a „nagy fordulókat”. Ilyen lehet, amikor megkapsz egy track-et, rátöltöd a telefonodra vagy GPS-edre, elmész a rajtpontba, és indul a túra. Ha ilyenkor útközben valami történik (lemerül az akku, leejted az eszközt, nincs jel), akkor bizony gond van, és szinte biztos, hogy nem tudod végigjárni a tervezett útvonalat.
Ha nincs a fejedben az útvonal vázlata, egy mentális térkép, akkor a GPS kikapcsolásakor tényleg az történik, mintha ledobnának egy helikopterről a Föld egy tetszőleges pontján. Persze nyilván emlékszel, honnan indultál, szóval tudod szűkíteni a helyszínt, de fel tudsz majd idézni ennél több információt?
A térkép és az iránytű, tájoló használata arra ösztönöz, hogy folyamatosan körülnézz, figyelj az útra, figyeld a távolságokat, az időt – azaz olyan részleteket is észrevegyél, amiről valószínűleg lemaradnál, ha GPS-t használnál.
Szóval érdemes a térképet is folyamatosan használni és fejben is követni az útvonalat. Ha ez megvan, akkor sokkal jobban tudod majd értelmezni és használni a GPS információit is.
Sokszor adódhat, hogy nagyon nagy kerülőt jelentene jelzett utakat követni, vagy a felkeresendő ponthoz csak jelzetlen út vezet.
Papírtérképet használva a jelzetlen utakat követve sokszor érhetnek meglepetések, mert ezek a térképek ezeknek az utaknak a pontos ábrázolására nem helyeznek nagy hangsúlyt. A jelzetlen utak követése nem lehetetlen, de muszáj hozzá jó térképolvasónak lenni, és az útvonalon kívül számos egyéb térképi információra is támaszkodni.
Digitális térképeket használva is igaz, hogy a jelzetlen utakon haladás problémákat okozhat. Például nem tartalmaz minden utat a térkép vagy az út már nem járható minőségű. Viszont a helyzet azért könnyebb, mert a GPS az erdő közepén is megmutatja, hol vagy és merre érdemes indulni.
Biztonságérzet
A GPS használata biztonságérzetbe ringathat, hiszen megmondja, milyen hosszú lesz az út, mikor merre kell menni és kb. mikor érsz majd oda. A térkép és a tájoló ezzel szemben folyamatosan arra kényszerít, hogy kérdezz és gyanakodj, hogy minden rendben van-e. A hamis biztonságérzet miatt előfordulhat, hogy elképesztő hibákat sem veszel észre időben, például ha véletlenül rossz célpontot ütsz be és éppen ellenkező irányban indulsz.
De ahogy tudni kell térképet olvasni, hogy tájékozódni tudj vele, a GPS-eknek is ismerni kell a hibáit, gyengeségeit, pontatlanságait, nem beszélve a használt térkép minőségéről.
Hogyan használjuk mi?
A túrákat nagy, kiterített papírtérképen tervezzük meg, amire sokszor post-iteket ragasztgatunk jegyzetekkel. A jegyzeteken rengeteg információ lehet: miért érdemes felkeresni a helyet, mire kell figyelni, esetleg nyitvatartás, belépődíj, pontos leírás a megtaláláshoz, vagy bármilyen olvasott tudnivaló.
A tervezett túra hosszát a turistautak.openstreetmap.hu útvonaltervezőjében kattintgatjuk végig, és ellenőrizzük a kirándulás távját. Ez alapján tervezünk még hosszabb vagy esetleg rövidített útvonalat.
A túrára minden esetben viszünk papírtérképet és feltöltött GPS-t is. A papírtérképet a hosszabb szakaszok áttekintésére használjuk, hogy véletlenül se maradjon ki semmi a tervezett helyszínek közül. Ne menjünk el forrás vagy kilátópont mellett, ne rontsunk el egy nagyobb kanyart.
GPS-ként nem telefont használunk, hanem kézi GPS-t: egy viszonylag régi Garmin GPSMap 60 CSx-et (azaz „csikszet”). Ez két tölthető ceruzaelemmel is több napon keresztül bírja, ráadásul GPS vevője is elég pontos: mély völgyekben, viszonylag zárt helyeken is jó eséllyel mutatja a pozíciót. És sokkal robosztusabb, mint egy telefon, csepp-, por- és ütésálló.
Az egyes szakaszok közben a GPS-en követjük a haladást, hogy biztosan azon az útvonalon maradjunk, amit terveztünk, még akkor is, ha közben beszélgetésbe merülünk. Mindig csak kis szakasznak az útvonaltervezését ütjük be a GPS-be, így az hangosan figyelmeztet, ha a célpont közelébe érünk.
Céltól függő, hogy melyik eszköz használata dominánsabb: ha csak jelzett utakon túrázunk, akkor a GPS a nyerő. Ha jelzetlen utak közelében lévő pontokat is keresünk, akkor a térképet és a GPS-t is ugyanolyan intenzíven használjuk, mert sajnos bármelyik térkép információja lehet hamis. Tájékozódási feladványokhoz csak térkép és iránytű van a kezünkben. Vannak információk, amik esetleg csak egyik vagy másik térképen vannak jelölve – ilyen esetben nyilván azt használjuk, ahol szerepel a célpontunk.
