Meteorológiai egyszeregy túrázóknak
A cikk szerzője: Allaga Tamás meteorológus (The Weather on Maps)
A hegyek vonzó túracélpontok! A felkészülés viszont mindig fontos, főleg az időjárás tekintetében. Tekintsük át a legfontosabb hegyi időjárási jelenségeket! Mankókat adok az előrejelzések értelmezéséhez, hogy nagyobb magabiztossággal indulhass útnak következő túrádon.
A hegy a zivatarok bölcsője
Nyáron a hegyekben kétségkívül a zivatarok jelentik a legnagyobb veszélyt. Ez azért rossz hír, mert a zivatarfelhők néhány tíz perc alatt kipattanhatnak és meglephetnek, ráadásul az automatikus, ember által nem ellenőrzött előrejelzések (erről lentebb részletesebben is írok) sokszor cserben hagyják a felhasználót.
Tovább fokozza a bajt, hogy egy látszólag nyugodt napon is, amikor szinte mindenhol derült az ég, a hegyek képesek “kitermelni” a maguk gomolyfelhőit. Ezeknek délután gyakran dörgés, villámlás, zuhé és futás lehet az eredménye.
És ehhez nem is szükséges az Alpokig menni! Helyzettől függően már egy 4-500 méter magas hazai hegy is képes erre. Minél jobban kiemelkedik egy hegy a környezetéből, annál nagyobb különbségeket fedezhetünk fel időjárásában a síkvidékihez képest.
Zápor, zivatar és vihar
Zápornak hívjuk a gomolyfelhőből hulló, intenzív, rövid ideig tartó esőt, zivatarnak ezzel szemben csak a villámtevékenységet (és bizony, létezik száraz zivatar, csapadék nélkül!).
Hogy tovább bonyolítsuk, a vihar nem egyenlő a zivatarral, ugyanis a vihar egy bizonyos erősségű szelet jelöl. A kettő úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy zivatarfelhők környezetében gyakori az átmeneti viharos szél.
Felkészülés: előrejelzés elolvasása
A nagy, sötét, gomolygó fellegek láttán valószínűleg tudod, hogy érdemes fedett helyre húzódni, de vajon hogyan előzhető meg a baj?
Első lépésként érdemes áttekinteni az időjárás előrejelzéseket. Itt azonban nem a legtöbb app által adott előrejelzésekre gondolok. Ezek ugyanis gyakran olyan számítógépes modell előrejelzését használják, amely eredendően képtelen a zivatarok kialakulását szimulálni. Bár ezek az alkalmazások is sokszor hasznosak, de mindenképp nézd meg az aktuális térségre vonatkozó hivatalos, lehetőleg meteorológus által írt előrejelzési szöveget, valamint az esetleges veszélyjelzéseket is.
A Kárpát-medencében és az Alpokban mindezek rendelkezésre állnak, és bár természetesen nem tűpontosak, de sok esetben akár életet is menthetnek.
Terepi megfigyelés
Azt már tudod, hogy indulás előtt megbízható, hivatalos forrásból tájékozódj, de mi a helyzet a terepen? Erre egy egyszerű tanácsom van: figyeld meg kora délelőttől a hegycsúcsokat, és ha azok felett hamar megjelennek a kis felhőpamacsok, amelyek a következő órákban híznak és a magasba törnek, akkor érdemes résen lenni, és inkább az alacsonyabb régiókban maradni. Ha pedig mindenképp fel szeretnél jutni a kiszemelt hegy tetejére, indulj korán, akár már hajnalban, így elkerülheted a délutáni záporokat, zivatarokat.
Ennél bonyolultabb a helyzet, ha nem helyben kipattanó, hanem érkező, vonuló zivatarról van szó. Ilyen esetben (pl. ha az időjárás jelentés hidegfront érkezését vetíti előre) érdemes rendszeresen figyelni a radarképeket, amelyek segítségével még kellő időelőnnyel észlelheted a veszélyt.
Villámlás esetén le, villámárvíz esetén fel
Van az úgy, hogy minden igyekezetünk ellenére sem sikerül elkerülni a bajt. Ha dörög, villámlik, a legjobb választás szinte mindig a lefelé vezető út. A kitett, kopár csúcsok, hegygerincek, a nagy kövek, a magányos fák növelik a villámcsapás veszélyét, a fémből készült csúcskeresztekről, láncokról nem is beszélve!
Húzódj menedékházba vagy esőkunyhóba, ha teheted. Ennek hiányában a sűrű erdő is megteszi. Bizony, a mondás, miszerint viharban (pontosabban zivatarban) ne álljunk fa alá, inkább csak magányos fákra igaz. Egy erdőben elenyésző az esélye, hogy éppen a fölöttünk lévő fába csap a mennykő, ezért ha csak a mező és az erdő között lehet választani, akkor utóbbi a jó megoldás.
Más a helyzet, ha úgy esik, mintha dézsából öntenék. A felhőszakadás városi környezetben sem leányálom, de a hegyekben kimondottan életveszélyes jelenség lehet. A sárlavinák, villámárvizek nagy veszélyt jelentenek a völgyekben, sőt, könnyedén elmoshatják az ösvényeket vagy a patakokon átívelő hidakat is.
Indulás előtt mindig tájékozódj a helyi meteorológiai szolgálatok (Magyarországon a HungaroMet) veszélyjelzéseiről, zivatar esetén pedig kerüld a mély völgyeket és a vízfolyások közvetlen környezetét! A baj ilyenkor nagyon gyorsan bekövetkezik, szó szerint pillanatok alatt duzzadhat sokszorosára egy addig békésen csordogáló patak, és ránthatja magával az óvatlan túrázót.
A köd a barátunk
Az Alpokban nyáron sem ritka, hogy a korán kelő turista az ablakon kitekintve éppen csak az orra hegyéig lát. Aggodalomra azonban semmi ok, sőt! Nyáron elenyésző az esélye, hogy a köd sokáig megmaradjon, cserébe viszont akadályozza a zivatarképződést. Arról nem is beszélve, hogy néhány száz méter szintemelkedés után máris élvezhetjük a ragyogó napsütést!
A köd egyébként szintén a korábban már említett automatikus előrejelzések gyengéje, de ha előző nap esős idő volt és a szél is csitul, akkor másnap reggel borítékolható, hogy ködfelhőzet takarja majd a napot.
Hazánkban a ködszezon inkább késő ősszel indul, de a szabály ugyanaz: általában hajnalban, reggel a legrosszabb a helyzet, délelőtt általában megemelkedik, sokszor fel is oszlik a lepel. Ha síkvidéken rosszak is a látási viszonyok, érdemes megnézni a hegyi webkamerákat. Könnyen lehet, hogy a túra céljául kitűzött csúcson hétágra süt a nap.
Köd esetén az öltözködésre is érdemes odafigyelni: attól még, hogy lent nyirkos, hűvös az idő, a hegytetőn könnyen tapasztalhatunk napos, enyhe körülményeket, így érdemes rétegesen öltözni.
A magassággal változnak a körülmények
A hegyek két fontos tulajdonsággal rendelkeznek meteorológiai szempontból: egyrészt felfelé haladva a legtöbb paraméter változik. Másrészt a hegy, mint az áramlás útját álló képződmény, maga is módosítja az időjárást.
A hőmérséklettel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy normál, száraz körülmények közt 100 méter szintemelkedést követően nagyjából 1°C-t csökken, tehát ha az Alföldön 30°C van, akkor a Kékestetőn már csak 21-22°C.
Főleg télen fordulhat elő olyan helyzet, amikor a hőmérséklet a szokásossal szemben fordítottan alakul: ilyenkor lent hidegebb, fent melegebb van. Az ilyen, többnyire köddel együtt járó esetekben a hőmérséklet alakulására nem lehet ökölszabályt alkalmazni, de mivel nagyon stabil légállapotról van szó, a közelmúlt méréseit kivetíthetjük a közeljövőre is.
Hasonló a helyzet a szél esetében is. Általánosságban a légkör magasabb rétegeiben a szél jóval erősebb, mint lent a felszín közelében. Ezért gyakori, hogy ha magas hegyre mászunk, érzékelhetőbbé válik a légmozgás. Ez alól is számos kivétel van, de a legjobb, ha nem a völgyben érzékelt szélhez igazítod az öltözeted, így elkerülheted a kellemetlen meglepetéseket.
Óvatosan az appokkal!
Néhány szó a fentebb már említett “automatikus” előrejelzésekről.
Érdemes tudni, hogy a modern meteorológia bonyolult számítógépes programok futtatásából, és jó esetben azok eredményeinek értelmezéséből áll. Jó esetben, hiszen ez manapság a legritkább esetben valósul meg. A legtöbb telefonos időjárás alkalmazás egész egyszerűen letölti a világ nagy előrejelző központjaiban, számítógépek által készített nyers adatokat, és azokat valamilyen színes-szagos formában megjeleníti.
Meteorológus tehát nem szerepel ebben az egyenletben. Nincs szakember, aki kiszűrte, felülbírálta volna a számítógép notórius hibáit.
Kicsit olyan ez, mintha egy vérvétel eredményét kapnád kézhez úgy, hogy azt orvos nem véleményezte. Vagy mintha egy automata algoritmus tanácsa alapján fektetnéd be a pénzed valamilyen részvénybe. Mindkettő beválhat, de a legtöbben ebben az esetben inkább óvatos lennél, ugye? Jobb, ha így teszel az előrejelzésekkel is!
Ezek az prognózisok az idő nagy részében jól működhetnek. De ahogy már korábban írtam, sokszor éppen akkor mondanak csődöt, amikor igazán veszélyes időjárási jelenségekről van szó.
Ha tehát az a kérdés, hogy néhány napos időtávon nagyjából hány fok lesz, jöhet-e kiadós csapadék vagy tartósan erős szél, arra a telefonok is többnyire jó választ adnak. Ha viszont az a kérdés, mikor oszlik fel a köd, lesz-e zivatar és milyen erősségű, várható-e ónos eső, akkor jobb, ha nem bízol vakon az alkalmazásokban.
Rendben, de mégis mit tehetsz?
Kedvenc appod mellett érdemes mindig megnézni a helyi meteorológiai szolgálat által írt előrejelzést (ami az internetes fordítók világában már külföldön sem lehet probléma), különös tekintettel a veszélyjelzésekre. Bár az ikonok, számok barátságosabbak, mégse riadj vissza a szövegek olvasásától, hiszen ez majdnem biztos jele annak, hogy az adatok emberi ellenőrzésen is átestek.
A MeteoAlarm oldalán elérhetők az egyes országok által kiadott figyelmeztetések, így Európában bármely országban hozzájuthatsz a hiteles információkhoz. Az ESTOFEX oldalán pedig részletes veszélyjelzések olvashatók országos bontásban, szakértők tollából.
Számolj!
Ha magas hegyek közé indulsz, ne légy rest számolni.
- Számold, mennyi idő alatt teszed meg az utat! Nehéz terepen pedig ne számíts arra, hogy lefelé sokkal gyorsabb leszel, mint felfelé.
- Ha jön a zivatar, számold a villámlás és dörgés között eltelt időt, hogy megbecsüld annak távolságát.
Számolj a számítógépes előrejelzések hibájával, és keresd a szakemberek által ellenőrzött adatokat. Ha mindez megvan, táskát, bakancsot fel, és irány a hegy!
Szeretnél magabiztosabban túrázni? Neked való a Túrázás kezdőknek online tanfolyam! (Az időjárásról is beszélünk benne!)
Túrázás kezdőknek online kurzus
Online kurzus tíz hasznos gyakorlati témakörrel, hogy már a legelső túráidtól kezdve magabiztosnak érezhesd magad és biztonságban legyél. A témák feldolgozását kinyomtatható munkafüzet segíti!
