Turistatérképek méretaránya

Másnak is megmutatnád? Oszd meg!

Ha kiterítesz egy papírtérképet, akkor látod, hogy az a terep kicsinyített képét ábrázolja. Azért jó ismerni ennek a kicsinyítésnek az arányát, hogy meg tudd határozni, mi milyen messze van tőled, és végső soron meg tudd tervezni a túra hosszát. Pontosan mi az a méretarány, hol találod és mire jó? Tudj meg róla mindent, ami fontos a túratervezéshez!

Mi a méretarány?

A turistatérkép méretaránya azt mutatja meg, hogy a terepen mérhető távolságot (vízszintesen értve) milyen mértékű kicsinyítéssel ábrázolja a térkép (és persze fordítva is: a térképen mért távolság mekkora a terepen). A távolságot a térkép alapján csak akkor tudod meghatározni, ha ismered ezt az arányt.

Két számból épül fel, például 1:40.000. Ezt úgy szokták mondani: „méretaránya egy a negyvenezerhez”, vagy „negyvenezres térkép”.

Mit jelentenek a számok?

Az arány megmutatja, hogy egy egységnyi hossz a térképen hány egységnyi hossznak felel meg a terepen. Azért szokott nehézséget okozni a szám értelmezése, mivel a térképen és a terepen jellemzően más-más egységet használunk hossz- vagy távolságmérésre, és ezeket össze kell egyeztetni. A térképen általában mm-ben vagy cm-ben mérjük a hosszt, a terepen viszont inkább m-ben vagy km-ben tudjuk jobban érzékelni a távolságokat.

A két szám közül az első mindig a térképre vonatkozik, a második a terepre. Az első szám minden esetben 1. Érdemes ezért a térképből kiindulni, és onnan meghatározni a terepi távolságot.

Az 1:40.000 ezek alapján értelmezhető úgy, hogy

• a térkép 1 mm-e a valóságban 40.000 mm (és ezt kell átváltani m-re vagy km-re, arra, amelyik jobban érzékelhető. Itt ez 40 m, nekünk ez a jó, km-ben már túl kicsi lenne a szám.)
• a térkép 1 cm-e a valóságban 40.000 cm (azaz 400 m vagy 0,4 km)
• a térkép 1 m-e a valóságban 40.000 m (de a térkép nagyon ritkán olyan nagy, hogy méterben tudjunk rajta mérni, és ez már távban is nagyon nagy lenne.)

Hol találom a térképen a méretarányt?

A turistatérképeken mindig jól látható helyen van feltüntetve, jellemzően a címlapjukon kell keresned. Viszont oda kell figyelned, ha vannak melléktérképek is! Ezeknek sokszor eltérő a méretaránya. Elképzelhető például, hogy a Pilis-Visegrádi-hegység turistatérkép méretaránya 1:40.000, de a Dobogókőt és környékét ábrázoló melléktérkép 1:25.000 méretarányú.

Mekkora szokott lenni? (Turistatérkép méretarányok)

Ha magyarországi turistatérképeket vásárolsz, akkor az értéke jellemzően 1:40.000, főként, ha Cartographia kiadásút veszel. Előfordulnak azonban más méretarányú turistatérképek is: 1:15.000, 1:25.000, 1:30.000, 1:35.000, 1:50.000-es térképekkel is lehet találkozni. Nagyon sokféle van, a térkép használata előtt mindenképpen érdemes megnézned ezt a számot!

Mivel a papírtérképek mérete praktikusan nem halad meg egy bizonyos, még kezelhető nagyságot (fontos, hogy össze is lehessen hajtogatni őket, és egy ember tudja tartani széthajtva is), így ez az adat meghatározza, mekkora terület képe fér el a térképen.

A nagy méretarányú térképek kisebb területet mutatnak be, viszont azt részletesebben. A kis méretarányú térképek nagyobb területet ábrázolnak, elhagyva részleteket, egyszerűsítve a bemutatást.

Nagy méretarányú térképek

Turista szempontból találkozhatsz nagy méretarányú térképekkel, ha például tájfutótérképet használsz (ezek lehetnek 1:5.000, 1:10.000 térképek).

Az 1:15.000-es turistatérképek jellemzően egy-egy várost és azok környezetében lévő turistautakat ábrázolnak (pl. Miskolc és környéke vagy Soproni Parkerdő). Budapest környékén a Cartographia Budai-hegység térképe például 1:25.000-es.

Az 1:40.000-es, 1:50.000-es térkép még jól használható gyalogtúrázáshoz a terepen, ha főként jelzett turistautakon tervezed az útvonalat. A jelzett utakat könnyen követheted, és a térkép tartalmaz minden olyan egyéb jellegzetességet, ami megkönnyíti a tájékozódásodat. A nem jelzett utak esetében azonban már jellemzően nem olyan pontos, részletes a térkép.

Kis méretarányú térkép (a turistatérképek között)

Az 1:80.000-es és 1:100.000-es térképek már inkább biciklis túrákhoz vagy nagyobb területek áttekintéséhez használhatók jobban. Gyalogos szemmel sok, nagyobb méretarányú térképen megszokott részletet hiányolhatsz, amik fontosak lehetnek a tájékozódáshoz. Ha viszont egy ilyet terítesz ki otthon az asztalra, akkor az egyhetes túratervet sokkal könnyebben áttekintheted.

Ha szeretnéd magabiztosan használni a térképet, a Térképolvasó tanfolyamot ajánljuk!

Milyen térképet válasszak?

Méretarány szempontjából úgy tudsz legjobban térképet választani, ha meg tudod fogalmazni a célodat. A két – egymással ellentétes – tényező, amit figyelembe kell venned, hogy mekkora területet mutasson be a térkép, és azt milyen részletesen. Ha többnapos túrát tervezel nagyobb területen, akkor lehet, hogy több térképet is érdemes beszerezni. Az 1:80.000-es térkép segít abban, hogy az egész területet átlásd egyben, a kisebb, 1:40.000-es térképek pedig a terepen lesznek hasznosak, a túra közben, mivel részletesebbek.

Magyarországon belül sajnos nem sokszor fogsz ezzel a dilemmával találkozni, mivel kevés az olyan terület, ahol van lehetőséged válogatni az elérhető térképek között ilyen szempontból.

Mi van, ha nem találom ezeket a számokat a térképen?

Több esetben is elképzelhető, hogy nem találod a számokat.

• nagyon használt már a térkép, szétszakadt a hajtások mentén és nincs meg sem a címlapja, sem a jelkulcsa;
• egy fénymásolt, esetleg nagyított vagy kicsinyített térképszelvényt használsz;
• internetről vagy digitális térképet használó szoftverből származó, onnan kinyomtatott térképszelvényt használsz.

Sajnos ilyenkor korlátozottak a lehetőségeid. Az első esetben a legkönnyebb valakitől megkérdezni az információt az eredeti térképet illetően, vagy megnézni a kiadó weboldalán. A hiányzó címlap problémája így egyből megoldódik.

Fénymásolt térképszelvény esetében – ha a mérete nem pontosan egyezik meg az eredetiével, azaz nagyítva vagy kicsinyítve van – minden esetben megváltozik az eredetileg meghatározott méretarány érték. Azaz hiába tudod, hogy 1:40.000-es térkép lett fénymásolva, szinte biztos lehetsz benne, hogy a másolatra ez már nem igaz. Ebben az esetben, vagy a harmadik pontban említett, kinyomtatott szelvénynél a méretarányt már magadnak kell meghatároznod.

Hogyan használjam a méretarányt?

Ha ismered a méretarányt, akkor már tudod, hogy a térképen mért 1 mm vagy 1 cm a terepen milyen hosszúságú utat jelöl. Ha leméred a térképen a tervezett utat, és azt beszorzod ezzel az ismert értékkel, megkapod a tervezett út hosszát.

Példák úthossz számításra méretarány alapján

Tegyük fel, hogy 1:25.000 térképet használsz (pl. Budai-hegység), azaz tudod, hogy a térkép 1 mm-e a terepen 25 m-t jelöl. Egy könnyebb, délutáni sétát tervezel a családdal. A térképen leméred a tervezett utat, ami 18,3 cm, azaz 183 mm. 183 * 25 m lesz az útvonal hossza, azaz 4575 m, nagyjából 4,5 km. Ez tökéletes séta lesz!

Ha 1:40.000 térképet használsz (pl. Börzsöny), és a térképen lemérve a hátralévő táv hossza 5,8 cm (ennyit kell még megtenni a vasútállomásig). Tudod, hogy ennél a térképnél a térképen mért 1 cm a valóságban 0,4 km-nek felel meg, így ki tudod számolni, hogy 5,8 * 0,4 km, azaz 2,32 km van még hátra, hogy odaérjetek a vonathoz. Ha van még legalább fél óra addig, akkor van esély!

Digitális térképek méretaránya

Sokan digitális térképeket használnak túrázáshoz. A digitális térképeknek nincs hagyományos értelemben vett méretarányuk, úgy nagyíthatod őket, ahogy csak szeretnéd. Minden egyes nagyításnál és kicsinyítésnél a méretarány változik. Sőt, ha pontosan ugyanazt a területet látod különböző kijelzőméretű eszközökön (pl. telefonon és tableten), akkor is különböző a megjelenített térképrészletek méretaránya.

Ezeknél a térképeknél a méretarány turistaként fontos célja – a távolságmérés – nem is olyan fontos, hiszen két pont távolságát a szoftver általában meg tudja adni.

Digitális térkép nyomtatott változatánál az aktuális, kinyomtatott példány méretarányát pedig hasonlóan tudod kiszámolni, mintha egy fénymásolt szelvényt használnál.

Mi okozhat problémát? (felvetések haladó tájékozódóknak)

• Távolságméréskor a térképen az útnak nem a valós hosszát tudjuk meghatározni, hanem a síkba vetített hosszát (hiszen a térkép papírja sík). Minél nagyobb az útban a szintkülönbség, minél tagoltabb a terep, minél többet kell lefelé-fölfelé menni, a terepi út annál hosszabb lesz a térképinél, annál nagyobb az eltérés a kiszámolt úthoz képest. (Gondolj a Pitagorasz-tételre: a térkép az egyik átfogó jelöli, te pedig a befogón mászol fel a hegyre.) Ez azonban magyarországi terepviszonyok között nem okozhat nagy problémát. Még a legtagoltabb terepnél, a leghosszabb túrán (ha a túra egészét egyben mérjük) is csak néhány 10 m-t jelenthet.
• Nem minden térképi elem ábrázolható méretarányosan. Ha valami fontos turista szempontból, azonban jellemzően kisebb, mint 25/40/50 m, akkor mindenképpen nagyobbnak kell ábrázolni a térképen, mint amekkora a valóságban, hogy látszódjon. A térkép magabiztos használatához szükség van arra, hogy tudd, mely elemek vannak arányosan, és melyek méretükön felül ábrázolva. Számítanod kell rá, hogy ha pl. leméred a magasles jel méreteit, és beszorzod a térkép arányának megfelelően, a valóságban nem akkora lest fogsz találni!

A legjobb, amit most tehetsz, ha előveszed az otthoni turistatérképeket, és kicsit megvizsgálod őket: miben térnek el a különböző méretarányú térképek?

Másnak is megmutatnád? Oszd meg!