Túrázó menetidő kalkulátor
„Mikorra érünk vissza a buszhoz / autóhoz?” Ez a kérdés szinte minden túrán felmerül. Vagy azért, mert sötétedés előtt jó lenne befejezni a túrát, vagy mert megy a busz, vagy mert valahová oda kell érni a kirándulás után. Ha magad tervezed az útvonalat, elkerülhetetlen, hogy megbecsüld a túrád időtartamát.
Talán hallottál már olyan ökölszabályról, hogy 2-3-4 km/h sebességgel érdemes számolni, és ez mindent „lefed”: emelkedőket, uzsonnaszüneteket is. De ez csak sík vagy enyhén emelkedő terepen működik megbízhatóan.
Vagy lehet, hogy a túrádat megtervezted valamilyen túratervező oldalon vagy appban, és az kiírta neked a várható menetidőt. Érdemes ezt az időadatot mindig ellenőrizni! Sajnos ritkán tudod kideríteni, milyen adatokból és hogyan számol az adott szoftver. Gyakran kiderül, hogy például a szintemelkedést egyáltalán nem veszi figyelembe, pedig ez erősen befolyásolja a várható menetidőt.
Ha megvannak a túra alap adatai (táv, szintemelkedés), akkor már tudod használni a kalkulátorainkat! Menetidő számításra sokféle módszer létezik, ebből itt hármat mutatunk be. Érdemes kipróbálnod, nálad melyik működik a legjobban.
Fontos, hogy a kalkulátorokkal nettó időtartamot tudsz kiszámolni. Már írtunk arról, milyen tényezők befolyásolják még a menetidőt. Érdemes ezt a cikket is átnézned, mert az itt következő kalkulátorok nem veszi figyelembe ezeket a részleteket.
Minden kalkulátornál megtalálod, milyen adatokra lesz szükséged és hogyan történik a számítás.
Milyen adatokra lesz szükség a kalkulátorok használatához?
A túra távja. Ez szinte minden túraleírásban szerepel.
Szint(emelkedés). Az út során összesen megtett emelkedés (összeadva). Ezt az adatot a legtöbb helyen feltüntetik, de nem mindenhol. Erről részletesebben a túrák nehézségét bemutató cikkünkben olvashatsz.
Ereszkedés. A megtett lejtők összegzett értéke. Magyarországi túráknál ezt ritkán adják meg. Ha körtúrát tervezel, az ereszkedés ugyanannyi lesz, mint az emelkedés. Lineáris túráknál ellenőrizd az adatokat a másik irányból is. Ami nekik szintemelkedés, az neked ereszkedés.
Sebességed. mindig sík terepre vonatkozik, akadályok, emelkedők vagy lejtők nélkül. Ha jó erőnlétben vagy, megfelelő az egészségi állapotod, a hátizsákod nem túl nehéz, és az időjárás vagy a terep sem jelent kihívást, akkor ez körülbelül 4 km/h átlagosan. Kényelmes tempójú séta, gyakori fotózás, nehéz felszerelés vagy nagyobb csoport esetén ez 2-3 km/h-ra csökkenhet. Kiváló kondícióval és ideális körülmények között pedig akár 5-6 km/h sebességet is elérhetsz.
Nettó és bruttó menetidő
A kalkulátorok mind a nettó menetidőt fogják megadni. Mit jelent ez? Hogy ilyen hosszú lenne a túra, ha megállás nélkül, nem lanyhuló erőfeszítéssel, viszonylag könnyű terepen mennétek végig a tervezett útvonalon.
A valóságban azonban mindig számolni kell plusz idővel, például:
- +20% a rövid megállásokra, tájékozódásra, felszerelésigazításra,
- további idő az ebédszünetekre, hosszabb pihenőkre,
- plusz idő minden egyéb programra, például ha mesélsz a helyszínekről a túratársaknak vagy megnéztek valamit.
Naismith módszer
A módszert William W. Naismith skót hegymászó dolgozta ki, és egy kirándulásról szóló beszámolójában írta le 1892-ben. A kiinduló adatok a leírása szerint jó kondícióban lévő emberekre vonatkoznak, könnyebb túrákon. Állítólag az ő kondíciója is meglehetősen jó volt, gyerekkora óta rendszeresen túrázott.
Ez egyébként a Magyarországon is elterjedt számítási mód, igaz, kicsit módosított kiinduló adatokkal. Túravezető és tájékozódási tanfolyamokon is ezt tanítjuk. Nem számol az ereszkedéssel (de ez nem gond, mert nincsenek magashegységek). Ha olyan útjelző táblát látsz az országban, ahol szerepel a várható menetidő, akkor az ezzel a módszerrel van számítva.
Mikor érdemes használni?
Akkor érdemes használni, ha semmilyen támpontod nincs, ami alapján ki tudnád számolni a menetidőt, például nem tudsz semmit a többiekről, akikkel majd együtt túrázol vagy a terep nehézségeiről.
Milyen adatok szükségesek a számításhoz?
- táv (km)
- szintemelkedés (m)
Hogyan történik a számítás?
A számításhoz feltételezünk néhány alapvető jellemzőt:
- sebesség: Naismith eredetileg 5 km/h sebességgel számolt vízszintes úton, mi viszont 4 km/h-val számolunk (mert általában sajnos nem vagyunk annyira jó kondiban mint Naismith)
- szintemelkedés leküzdése: 100 m szintemelkedés / 10 perc, azaz 600 m / 1 óra
A számítás szerint külön ki kell számolni a táv megtételéhez szükséges időt és a szintemelkedés miatti plusz időt és össze kell őket adni.
Példa
A túránk 18,3 km hosszú, a szintemelkedés 630 m.
Távolság megtételéhez szükséges idő: 18,3 km / 4 => 4,575 óra
Szintemelkedés leküzdéséhez szükséges idő: 630 m / 600 => 1,05 óra
A menetidő összesen 5,625 óra, azaz 5 óra 37 perc.
Hogyan módosítható?
A tapasztalataid alapján nyugodtan számolj 2-3-4-5 km/h sebességgel, ha a körülményeid miatt ez szükséges.
Naismith kalkulátor
Írd be a túra adatait a számításhoz!
Scarf módszer
Philip Scarf statisztikus a Naismith módszert fejlesztette tovább, és 2008-ban írt róla egy cikket.
Sportolóktól gyűjtött adatokat vizsgált, és azt találta, hogy a függőleges emelkedés leküzdéséhez szükséges többletidő kb. 8-szorosa annak az időnek, ami a távolság megtételéhez szükséges. Vagyis ugyanannyi erőfeszítéssel teszünk meg 8 egységnyi távolságot, mint 1 egységnyi emelkedést. Ez az állandó érvényes lett nagyon sokféle sportban: pl. túrázás, terepfutás, kerékpározás.
Ezzel a módszerrel a szintemelkedést átszámíthatjuk erőfeszítésben egyenértékű, de szintkülönbség nélküli távolságra. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy a módszert nagyon könnyen alkalmazhatja egy sétáló, egy túrázó és egy terepfutó is, a saját sebességével számolva.
Milyen adatok szükségesek a számításhoz?
- táv (km)
- szintemelkedés (m)
- sebesség (km/h)
Hogyan történik a számítás?
A szintemelkedést szorozd meg 8-cal, és km-re átváltva add hozzá a túra távjához. Így kapod meg a túra „erőfeszítési hosszát”. Ezt oszd el a sebességeddel, és megkapod a nettó menetidőt.
Példa
Egy túra 20 km hosszú, a szintemelkedés 980 m.
Szintemelkedés átszámítása: a szintemelkedés 0,98 km, ennek nyolcszorosa 7,84 km.
Az „erőfeszítési táv” tehát 20 km + 7,84 km, azaz összesen 27,84 km.
Ha sík terepen a sebességem 3 km/h, akkor a menetidő 27,84 / 3, azaz 9,28 óra lesz (9 óra 17 perc). Ha 5 km/h a sebességem, akkor pedig 27,84 / 5, azaz 5,57 óra a menetidőm (5 óra 34 perc).
Scarf kalkulátor
A Német Alpesi Szövetség (DAV) szabványa (DIN standard 33466)
Létezik erre a számításra egy német szabvány, amit a Német Szabványügyi Intézet (DIN) dolgozott ki. Ők dolgozták ki egyébként például az A-sorozatú papírméreteket, de ez csak érdekesség. Ezt a számítási módot főleg a német nyelvű alpesi országok és Szlovénia használja, tehát alapvetően magashegységi tapasztalatokat tükröz.
Mikor érdemes használni?
A számítás figyelembe veszi az ereszkedést is, ami főleg magashegyi túráknál módosítja érdemben a túra menetidejét. Magyarországon is lehetnek olyan lejtők, amik lelassítják a haladást, de ezek viszonylag ritkák és rövidek.
Az a logika ebben a számításban, hogy azoknál a túráknál, ahol a magasságkülönbség, emelkedés vagy ereszkedés nagyon nagy, de a táv viszonylag rövid, ott a táv megtétele kevésbé meghatározó a menetidő szempontjából. És fordítva, ha hosszú a túra, de a magasságkülönbség nem olyan nagy, ott a táv leküzdése az, ami a legjobban meghatározza a túra időtartamát.
Milyen adatok szükségesek?
- távolság (km)
- szintemelkedés (m)
- ereszkedés (m)
Hogyan történik a számítás?
A szabvány feltételez néhány alapvető sebességet és időszükségletet:
- sebesség: 4 km/h vízszintes úton
- magasságkülönbség leküzdése: 300 m szintemelkedés / óra és 500 m ereszkedés / óra
A számításban először ki kell számolni külön-külön, hogy mennyi idő szükséges a táv megtételére és mennyi a magasságkülönbség leküzdésére. Ezután a nagyobb értékhez hozzá kell adni a kisebb érték felét.
Tehát a túra időtartama = max (vízszintes távolsághoz szükséges idő, emelkedéshez + ereszkedéshez szükséges idő) + min (vízszintes távolsághoz szükséges idő, emelkedéshez + ereszkedéshez szükséges idő / 2)
Példa
Táv: 8 km, szint: 600 m, ereszkedés: 300 m.
Táv megtételének időtartama: 8 km / 4 => 2 óra.
Magasságkülönbségek leküzdése: 600 m / 300 => 2 óra és 300 m / 500 => 0,6 óra, azaz összesen 2,6 óra.
Mivel a magasságkülönbség leküzdéséhez szükséges idő a nagyobb, így ehhez adjuk hozzá a távhoz szükséges idő felét, azaz 2,6 óra + 1 óra. Így az útvonal nettó menetideje várhatóan 3,6 óra (3 óra 36 perc).
